Ilyen lesz Európa új csodafegyvere

Október nyolcadikán írják majd alá az euróövezeti pénzügyminiszterek az Állandó Euróövezeti Mechanizmus vagy más nevén Állandó Euróövezeti Mentőalap (ESM) alapító dokumentumát. Az ESM felállítására azért kerülhet most végre sor, mert szeptember közepén a német alkotmánybíróság is zöld utat adott neki, és így az utolsó jogi akadály is elhárult a működés megkezdése elől. Igaz, az ESM még így is jelentősen csúszott, hiszen az eredeti tervek szerint már júliustól fel kellett volna állítani.

Az ESM a gyakorlatban az ír és a portugál pénzügyi mentőöveket finanszírozó Ideiglenes Euróövezeti Mentőalap (EFSF) feladatát veszi majd át. A jelenleg hivatalosan 700 milliárd eurósra tervezett alap tűzerejét alapvetően az eurózóna-tagországok fogják biztosítani – nagy részben garanciavállalások, kisebb részben készpénzletét formájában.

Az állandó mentőalap élén az a Klaus Regling áll majd, aki korábban az EFSF-t is irányította. A német származású vezető szerint a feladatuk ugyanaz marad: hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az euróövezet két-három éven belül ki tudjon lábalni a válságból.

„Azt tesszük, amit a Nemzetközi Valutaalap már hosszú évek óta eredményesen elvégez: segítünk a pénzügyi nehézségek átvészelésében azoknak az országoknak, amelyek hajlandók a szükséges reformok véghezvitelére” – mondta Regling a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

Brüsszel abban reménykedik, hogy ez megnyugtatólag hat majd a piacokra, hiszen így kvázi minden együttműködésre hajlandó tagország alatt ott lesz egy - az eddiginél nagyobb - védőháló, amely vészhelyzetben megakadályozhatja a fizetésképtelenné válást.       

Regling feladatai közé tartozik az is, hogy tárgyalásokat vezessen a potenciális befektetőkkel – például nyugdíj- és állami alapokkal, valamint biztosítókkal. „A kötvényeink már bevezetett terméknek számítanak, amikről a befektetők már tudják, hogy ésszerű megtérülést kínálnak. Kezdetben mindig el kellett magyaráznom nekik, hogy kik vagyunk, mostanra viszont már tisztában vannak ezzel” – magyarázta Regling.

A vezető szerint mindig is egyértelmű volt, hogy az ESM alapelveinek lehetőleg teljes egészében meg kell majd egyezniük az EFSF irányvonalával – ide tartozik a tűzerő növelésének lehetősége is. Arra azonban nem tért ki, hogy milyen nagyságrendekben gondolkoznak.

A Spiegel értesülései szerint az euróövezeti vezetők kétezermilliárd euróra szeretnék felpumpálni az alapot, részben magánbefektetők segítségével.

Az már mindenesetre biztos, hogy az ESM szervezetileg nagyobb lesz az EFSF-nél. Utóbbinál kezdetben 12-en, az utóbbi időkben pedig 60-an dolgoztak. Ez a szám az ESM-éra alatt év végéig 75-re, 2013 közepéig pedig 100-ra nő majd.

Az, hogy milyen plusz feladatokat és hatásköröket kap majd az ESM, egyelőre még nem teljesen tisztázott. A déli államok például azt szeretnék, hogy a mentőalapot azonnal fel lehessen használni a kényes helyzetek kezelésére, és így a már most az összeomlás szélén álló spanyol bankok is közvetlenül forráshoz juthassanak belőle.

A Handelsblatt szerint Németország, Finnország és Hollandia viszont azt a megoldást pártolják, hogy csak a jövőben fellépő problémák esetén használhassák a bankok az alapot, amely így nem nyújthatna közvetlen segítséget például a már bajban lévő spanyol pénzintézeteknek.