Nincs olyan szektor, mely kihúzhatná a magyar gazdaságot a gödörből – legalábbis erről tanúskodik a GYIA. A Világgazdaság mutatószáma 0,05 százalékkal csökkent szeptemberben az előző hónapihoz képest, és 1,11 százalékkal esett vissza a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Az 1 százalék körüli mérséklődés megszokottá vált az elmúlt hónapokban.
A GYIA tíz részindexe közül csupán négy hatott a csökkenés irányába, ám ezek az alindexek erőteljesebben zsugorodtak, mint az emelkedés irányába mozdulók. Az is meghatározó volt, hogy a reálgazdasági indikátorok többsége zuhant, amit csak részben kompenzáltak a pénzügyi alindexek jó teljesítményei.
Az öt pénzügyi részindex közül négy növelte, és csak egy csökkentette a GYIA-t. A reálkamat csökkenése – mely nagyrészt a magas inflációnak köszönhető –, a pénzkínálat növekedése, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének jó teljesítménye, valamint a kamatkülönbség mérséklődése segítette a GYIA-t. Egyedül az üzleti várakozások, vagyis az Ifo index romlott, ami kedvezőtlenül hatott az indexre.
A reálgazdasági alindexek közül három csökkentette, míg kettő növelte a mutatószámot. A fogyasztási hitelek állománya mérséklődött, az ipari termelés volumene meredeken esett, és az ipar belföldi értékesítésének volumenindexe is tovább ment lefelé a lejtőn. A reálkeresetek növekedtek, a munkakeresés áltagos időtartama pedig csökkent, ami pozitívan hatott a GYIA-ra.
Mindezek alapján a magyar gazdaság továbbra sem tud kitörni a recesszióból, vagyis a harmadik negyedévre sem várható, hogy a GDP változása a pozitív tartományba kerül. A gazdaság a második negyedévben fordult technikai recesszióba: a részletes adatok alapján 1,3 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Tekintettel arra, hogy folytatódik a visszaesés, egyre reménytelenebbnek tűnik, hogy teljesüljön a kormány célja, miszerint stagnálhat idén a gazdaság. A Reuters szeptemberi elemzői konszenzusa szerint 1 százalékos zsugorodás valószínűsíthető.
Ami a kilátásokat illeti, a fogyasztás felpörgésére nem számíthatunk, ahogyan kormányzati stimulusra sem. Egyedül a külső kereslet javulásában lehet bízni, ha oldódik az euróövezet szuverén adósságválsága.
A Magyar Nemzeti Bank elmúlt két ülésén szintén 25 bázisponttal csökkentette a kamatot, így 6,5 százalékra került a ráta. A kamatcsökkenés ugyanakkor csak akkor tudja segíteni a növekedést, ha az inflációs várakozások stabilak. A Magyar Nemzeti Bank stábjának friss előrejelzése szerint a kamat huzamosabb tartására van – lett volna – szükség a 3 százalékos cél eléréséhez. Ha nem sikerül féken tartani az inflációt, akkor a kamatvágások nem tudnak érdemben hozzájárulni a növekedéshez, hiszen a lépések kockázatosak lehetnek a pénzügyi stabilitásra nézve.
A bizalom helyreállását és a kilábalás megindulását továbbra is az EU–IMF-hitelkeret-megállapodás szolgálná, hiszen így kiszámíthatóbbá válhatna a gazdaságpolitika, vagyis a valutaalap jelenlétével sikerülne hitelességet „importálni”.
Így készül a GYIA
A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, melyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, így azonnali képet ad a folyamatokról. (www.vg.hu/gyiamutato)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.