Lazulhat a 2013-as hiánycél

A sarokszámokat és a GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánycélt a kormány kőbe véste, ezekből nem akar engedni – a 2013-as büdzsé vázának júniusi benyújtása idején nyilatkoztak így a kormányzati szereplők. Most azonban úgy tűnik, változhat a helyzet.

Az elmúlt napokban több olyan nyilatkozatot is olvashattunk, amely alapján felmerülhet, hogy a hiánycél „elengedésével” szabadulna a kiigazítási kényszertől – vagy annak egy részétől – a kabinet. 2,2 százalékról ugyanis már senki nem nyilatkozik: Varga Mihály IMF-főtárgyaló hétfőn egy bizottsági ülésen azt mondta, hogy a kabinetnek 3 százalék alatt kell tartania jövőre a hiányt.

Másnap, kedden, Matolcsy György miniszter is arról beszélt, hogy a 3 százalék alatti hiányt szilárdnak látja, és Domokos László ÁSZ-elnök is arról nyilatkozott, hogy egyfelől az adósságot is csökkenteni kell, másrészt a hiányt is kordában kell tartani, és a kettő közül ez utóbbi az erősebb korlát a jövő évi büdzsében. Domokos László is a 3 százalékos maastrichti korlátot emlegette, és felhívta a figyelmet, hogy még ekkora hiánnyal is csökken az adósság.

A határpont számítása szerint a 3,4 százalékos hiány, ami forintban 1038 milliárd, ezt nem szabad átlépni ahhoz, hogy még csökkenjen az adósság. A tervezett hiány egyébként 677,3 milliárd, vagyis 360 milliárdos tartalék lehet a büdzsé tervében ebből a szempontból.
Domokos nyilatkozata után a tegnapi Magyar Nemzet írta azt kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy a kormány lazít a hiánycélon, és a GDP 2,8 százalékára növelné a büdzsé hiányát. A lap szerint ezzel 130-150 milliárd forintos mozgástere lesz az államnak.

A Világgazdaság számítása szerint a jelenlegi számok alapján még ennél is többet nyerne a kabinet: a költségvetés tervezete szerint 2013-ban folyó áron 30685 milliárd forint lesz a GDP, a tervezett 677 milliárdos hiány így valóban 2,2 százalékos (egészen pontosan 2,207 százalék). Ha ezt 2,8-ra engedné el a kormány, akkor a hiány forintban 859 milliárd lehetne, ami a 677-hez képest 182 milliárdos eltérés, minden egyéb feltétel változatlansága esetén. Ezen nagyságrendileg az sem változtat, hogy a számított 1,6 százalékos 2013-as növekedésnél kisebb, 1 százalék körüli lehet a reális GDP-bővülés, mert a különbség a GDP 0,6 százalékánál csupán néhány milliárdos.

A hiány ezzel az Európai Unió által követelt 3 százalék alatt maradna, kérdés, mennyire nézné jó szemmel Brüsszel, hogy letér a hiánycsökkentési pályáról a kormány, és az idei 2,5-ös cél után 2,8-at jelöl meg 2013-ra. Kérdés az is, hogy a kormányzat mikor jelzi az IMF-nek a változtatást, a valutaalap ugyanis a hivatalos közlésig a 2,2 százalékos hiánycél elérésére követel meg megfelelő intézkedéseket.
A kormányzat az esetleges döntéssel a Varga Mihány által kalkulált 300-350 milliós lyuk több mint felét tudná virtuálisan betömni kiigazítások nélkül. Ha a több elemző által számított 600 milliárd körüli lyukkal kalkulálunk, akkor annak mintegy negyede tűnhet el ezzel, további 400 milliárdos kiigazítást követelve.