Módosuló dunai projekt

A kormány a közeljövőben dönt arról, hogy konkrétan milyen fejlesztésekre fordítja a 2007-2013-as pénzügyi időszakban azt az eredetileg a dunai szállítási útvonal fejlesztésére elkülönített 20,7 milliárdos uniós forrást, amelynek kerékpárút-fejlesztésre történő átcsoportosításába az Európai Bizottság nem egyezett bele – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A magyar kormány még 2011 decemberében nyújtott be kérelmet a brüsszeli testületnek, hogy az eredetileg az év nagy részében a fuvarozóknak hajózható szállítási útvonalat célzó dunai projekt 20,7 milliárdos összegét az Eurovelo európai kerékpárút-hálózat hazai szakaszainak fejlesztésre csoportosíthassa át.

A lépést egyrészt a folyamszabályozással felmerülő ökológiai problémákkal indokolták másrészt azzal, hogy a kerékpárutak építése, felújítása jóval rövidebb idő alatt megvalósítható a számos hatósági engedélyt igénylő dunai beavatkozásokkal szemben, amelyeknél így igen magas a kockázata annak, hogy a rendelkezésre álló forrást az ország nem tudja lekötni a jelenlegi uniós költségvetési időszak zártáig, 2013 végéig.

Az Európai Bizottság azonban nem járult hozzá, hogy az általa stratégiai fontosságúnak tekintett terület, a Duna hajózhatóságának fejlesztése ne kapjon forrásokat. Lapunk azon kérdésére, hogy a brüsszeli döntés után, mi lesz a 20,7 milliárdos keret sorsa, az NFM azt válaszolta, hogy a kormány a forrást az uniós vízi és vasúti TEN-T közlekedési folyosók hazai szakaszainak fejlesztésére fordítja majd. A szaktárca válaszából így azt derül ki, hogy az eredetileg kizárólag a Duna hajózhatóságának fejlesztésére elkülönített 20,7 milliárdos keretből a Brüsszel által szintén prioritásként kezelt vasútfejlesztéseket is finanszírozni kívánja a kormány.

Ésszerűnek tűnik, hogy vasútfejlesztésre is fordítsanak majd forrásokat az 20,7 milliárdos keretből, hiszen az eredeti dunai projekt megvalósítása elakadt, miután a Duna Szob és Mohács közötti szakaszának 31 helyszínén, a gázlók, hajóútszűkületek felszámolását célzó szabályozási munkákra már kiadott környezetvédelmi engedélyeket a környezetügyi államtitkár ökológiai szempontokra hivatkozva tavaly márciusi iránymutatásai után az illetékes felügyelőség visszavonta. Ebből adódóan a mederkorrekciók helyett más fejlesztéseket kellene hazánknak végrehajtania, hogy a 2007-2013-as periódusban még hátralévő időben eleget tegyen a folyó hajózhatóságának fejlesztésére vonatkozó brüsszeli elvárásnak. Úgy tűnik, hogy az eredeti dunai projekt módosítása akár az Európai Bizottság számára sem jelentene problémát – legalábbis erre lehet következtetni a testület sajtóosztályának lapunknak adott tájékoztatásából. A bizottság ugyanis azt közölte, hogy „számos lehetőség van arra, hogy hazánk fejlessze a Duna hajózhatóságát”.

Hajózási stratégia
A kormány által hangoztatott, „a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz” álláspontnak megfelelően az NGM által pár hete bemutatott Nemzeti Hajózási Stratégia címet viselő vitaanyag sem szól a gázlók, hajóútszűkületek felszámolásáról, viszont azt javasolja, hogy hazánknak legfeljebb 2 méter merülésű új hajótípus gyártásába kellene kezdenie. A Dunán ugyanis jelenleg jellemzően 2,5 méteres merülésű hajók közlekednek, amelyek esetében mederkorrekciókra lenne szükség, hogy azok a nemzetközi egyezményekben előírtaknak megfelelően évi 300-310 napon akadálymentesen közlekedhessenek.