Négyszázezer járulékkerülő

A társadalombiztosítási potyautasok valós száma azonban nem ismert, ugyanis sokaknál ki sem derül, hogy nem fizetnek járulékot, mert nem a saját TAJ-kártyájukat használják. Ezért – mondta a közelmúltban egy konferencián Cserháti Péter, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára – felvetődött az arcképes TAJ-kártya bevezetése. A legújabb egészségügyi salátatörvényből ugyanakkor kitűnik, hogy addig is már a jövő esztendőtől előírnák, a taj-kártya mellett arcképes igazolványt is kötelező lesz bemutatni az orvosnál.

A TAJ-számok ellenőrzését 2007-ben vezették be. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a rendelőben, gyógyszertárban beütik a kártya számát, majd az egészségbiztosító visszajelez az orvosnak, patikusnak hogy az illető páciens biztosítottnak, és ezzel ellátásra jogosultnak minősül-e. Zöld jelzést kap a beteg, ha van mögötte járulékfizetés, viszont pirosat, ha nem. És bár az egészségbiztosító tájékoztatása szerint az elmúlt években több százezerszer gyulladt fel a „az ellátásra jogosulatlan” jelzés, a renitensek minden alkalommal megkapták a szükséges kezelést vagy gyógyszert, mert azt a hatályos jogszabályok szerint nem tagadhatják meg tőle. Ugyanakkor az egészségbiztosító minden ilyen esetben értesíti az adóhatóságot, és a NAV-nak fel kell szólítania az érintettet vagy a munkáltatóját arra, hogy rendezze az elmaradt befizetéseket.

Az ellenőrzések nyomán 2006-ról 2010-re 1,3 millióról 442 ezerre csökkent azok száma, akik TAJ-számmal igen, de jogviszonnyal nem rendelkeztek – derült ki az Állami Számvevőszék idei vizsgálatából. Az adóhatóság bírságai is eredményesek voltak: 2007-ről 2008-ra csaknem megduplázódott, 143 ezerről 269 ezerre nőtt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők száma.