Nem mindegy, mit eszik - Megmutatjuk, kinek fáj legjobban az infláció

A pénzromlás üteme ezzel felülmúlta a Reuters elemzőinek 6,4 százalékos várakozását, holott az is másfél éves csúcsot jelentett volna. Az infláció több mint négy éve nem látott szintre, vagyis több mint négy éves csúcsra emelkedett. Az infláció 2008 augusztusa óta (6,5 százalék) nem volt ilyen magas, a mostaninál magasabb 2008 júliusában (6,7 százalék) volt utoljára.

Egy hónap alatt jelentősen emelkedett az üzemanyagok (2,8 százalék) és a dohányáruk ára, míg árcsökkenés volt a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében.

Az idén az első kilenc hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció az augusztusi 5,1 százalékról 5,3 százalékra gyorsult éves összevetésben, míg a szezonálisan kiigazított havi mértéke az előző hónappal azonos ütemben, 0,3 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,6 százalék, az előző hónaphoz képest 0,3 százalék volt.

Tavaly szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (33,8 százalék), a sertészsiradék (24,3 százalék), az idényáras élelmiszerek (22,2 százalék), a csokoládé, kakaó (17,1 százalék), és a sertéshús (13,0 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 8,6 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 15,7 százalékkal drágultak.

A változatlan adótartalmú árindex 4,1 százalékra emelkedett szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Augusztusban még „csak” 3,7 százalékon állt a változatlan adótartalmú index.

Az infláció negatív meglepetést okozott, vagyis az árak emelkedése felülmúlta a várakozásokat (és az adóemelések hatása is átszivárog). A folyamatokból az látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának óvatos monetáris politikát kellene folytatnia. Emlékezetes, az MNB monetáris tanácsa az előző két ülésen egyaránt 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre, így 6,5 százalékra csökkentette a rátát.

A Monetáris Tanács szeptemberi kamatcsökkentés után úgy vélte: „további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.” A mai inflációs adat után viszont nehéz mérsékelt kockázatokról beszélni, ennek ellenére nem lehet egyértelműen azt várni, hogy szünetet tartanának a kamatvágási ciklusban. A Monetáris Tanács többsége (a külső tagok, akik háttérbe szorították az inflációt) ugyanis nagyban figyel a gazdaság állapotára, a kockázati megítélésünkre, valamint a forint árfolyamának alakulására.

A gazdaság továbbra is nagyon gyenge teljesítményt mutat, miközben a csődkockázati mutatónk (CDS-felár) jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, és a forint árfolyama is stabilnak mondható. Mindhárom érvet a további kamatcsökkentés mellett hozhatják fel, miközben a magas infláció az egyedüli, ami a kamat tartása mellett szól.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az MNB elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, vagyis a 3 százalékos inflációs cél elérése. Ez viszont a kamat tartását indokolná.