BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

NGM a foglalkoztatásról: Nincs csodaszer, növekedés kell

A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint több és jobb munkahely akkor keletkezhet, ha lesz gazdasági növekedés, e nélkül nincs foglalkoztatás-bővülés.

Az NGM államtitkára előadásában a foglalkoztatás bővítésének eszközeként a vállalkozásokat ösztönző gazdaságpolitikai eszközöket és a foglalkoztatást elősegítő intézkedéseket említette, hozzátéve, hogy az eszközök adta lehetőségek mellett a korlátokkal is számot kell vetni.

A ösztönzők bizonyos ideig képesek hatni, ha jól működtetjük őket, de arra nem képesek, hogy csodát tegyenek - mondta az államtitkár. "Gazdasági növekedés nélkül, tartós, érdemi foglalkoztatás bővülést nem lehet várni" - állapította meg Czomba Sándor. Megjegyezte, 1993 óta 3,7-4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma.

A foglalkoztatást elősegítő intézkedések között az államtitkár beszélt az egyszerűsített foglalkoztatási szabályozásról, amelynek a kormányváltás előtti, illetve utáni 2010-es módosítása miatt a korábbi egymilliós létszám visszaesett 270 ezerre, majd a korrekció nyomán előbb 520 ezerre, mostanra pedig 670 ezerre nőtt. A foglalkoztatás bővítését a kormány elsősorban a versenyszférában kívánja megvalósítani, a közfoglalkoztatás eszköz és nem cél - rögzítette Czomba Sándor.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is a gazdasági növekedést nevezte a legfontosabbnak, hozzátéve: a gazdaság stagnálásából a foglalkoztatás csökkenése következik.

Rolek Ferenc előadásában arról beszélt, hogy gazdasági növekedés elképzelhetetlen a befektetők bizalma nélkül, a bizalom alapja pedig a kiszámíthatóság.

Ezt a tézist erősítette felszólalásában Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kifejtette, közel egy éve várnak az IMF-megállapodásra a vállalkozások, ami továbbra is a bizonytalanságot fokozza. Minősíthetetlennek nevezte a főtitkár azt, hogy a gazdaságpolitika két kulcsszereplője, a kormány és a jegybank nincs beszélő viszonyban egymással.

Legalább ennyire fontos a társadalmi párbeszéd, ami "szelíden szólva is lefagyott az utóbbi két évben" - közölte Dávid Ferenc, példaként említve az utóbbi napok eseményeit, amikor a 400 ezer pénztárgépre vonatkozó módosítás előtt "elfelejtettek konzultálni a kereskedelem képviselőivel".
A kormány pénteken jelentette be, hogy az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében a többi között jövőre valamennyi pénztárgép esetében bevezetik az online kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A szociális partnerek folyamatos párbeszédét Rolek Ferenc és Pataky Péter is alaptételnek nevezte. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy valódi konszenzusra épülő gazdaságpolitika és közteherviselés szükséges.

A legnagyobb baj a fiatalkori munkanélküliség

„Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a fiatal munkavállalókkal van, hiszen közel kétszeres munkanélküliségi rátát látunk ebben a csoportban a teljes népességhez viszonyítva. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, át kell gondolnunk a teljes oktatási rendszerünket, és a piaci igényeknek megfelelő képzéseket, tudást kell biztosítanunk a fiataloknak. ” – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Rolek Ferenc.

 
„A hátrányos helyzetű csoportokat nem lehet egyforma eszközökkel és hatékonysággal visszavezetni a munkaerőpiacra. Ráadásul átfedéseket is láthatunk ezeken a területeken. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartom ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának” – mondta el Pataky Péter.

A megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek. A megváltozott munkaképességű csoport esetében jó irányba történtek lépések, az 5 százalékos szabályt például üdvözölték a munkavállalói szervezetek – hangsúlyozta Pataky. Ugyanakkor hozzátette, ezen csoport esetében a munkaképesség szintjét,, nem pedig a rokkantság fokát kellene hangsúlyoznunk. Meg kell tehát nézni minden esetben, milyen szinten rehabilitálható az adott munkavállaló, a megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.