Brutális az újabb Matolcsy-csomag, esély sincs az IMF-hitelre

Elpusztítják a növekedést

„A kiszámíthatatlan és a növekedést tovább romboló intézkedések miatt a befektetők aggódhatnak a hosszú távú növekedés és így közvetve az államadósság fenntarthatósága miatt” – vélekednek az Erste Bank elemzői.  Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az adósság fenntarthatóságának szempontjából kedvező hír, hogy a hiány az intézkedésekkel tovább csökkenhet.

A Raiffeisen Bank elemzői is hasonlóan ítélik meg a csomag tartalmát. A 90 milliárdos csomagról azt írják, hogy a kormány újra ad-hoc intézkedéseket hoz és tovább erodálódik a bizalom. Török Zoltán elemzőcsoportja szerint nem karnyújtásnyira van az IMF-megállapodástól, hanem olyan távol, mint Makó Jeruzsálemtől.

Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Ugyanakkor hozzátette, a kormány továbbra is megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal. „Azért javaslom, hogy Magyarország továbbra is tárgyaljon az IMF-fel, mert nehéz idők fognak jönni Európában” – mondta Orbán, aki szerint nekünk jó volna, ha egy biztonsági védőhálónk lenne.

A Raiffeisen Bank elemzői kiemelték: az IMF-megállapodást már kevesen tartották megvalósíthatónak eddig is. A harmadik Matolcsy-csomagról pedig azt írják, hogy a megszorító politika növekedés-gyilkossága nem újdonság.

„Az intézkedések kifejezetten károsak a hosszú távú növekedési kilátásokra nézve, valamint az IMF megállapodást is alááshatják, ugyanakkor a költségvetési célok mindenáron való tartása javíthatják a megítélést” – emelte ki Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

Nullára csökkent az IMF-megállapodás esélye

Az újabb csomag a CIB Bank elemzői szerint is tovább csökkenti az IMF-megállapodás esélyét. „A bejelentések ugyanabba az irányba mutatnak, mint a korábbi két csomag: az adóintézkedések tovább rombolják a bizalmat, a potenciális növekedési ütemet, a bankadó „állandósítása” pedig azt eredményezheti, hogy a következő években sem lesz képes a bankszektor támogatni a növekedést. A három egyenlegjavító csomag szerkezete mindemellett szöges ellentétben áll a nemzetközi hitelezők által kívánatosnak tartott kiigazítástól” – írja Trippon Mariann és Jobbágy Sándor.

A CIB közgazdászai szerint az elmúlt időszakban a viszonylag kedvező globális hangulat és a piacokon lévő extra likviditás egyértelműen támaszt nyújtott a hazai befektetési eszközöknek, miután azonban szinte nullára csökkent az esélye az IMF-megállapodásnak (pontosabban annak, hogy a kormány önszántából állapodik meg a nemzetközi hitelezőkkel), a bejelentett kormányzati intézkedések pedig súlyos makrogazdasági következményekkel járnak, a külső hangulat komolyabb romlása esetén a forint piacán komoly feszültségek keletkezhetnek.

Az Erste Bank elemzői kiemelték: „ma reggel a forint esetében kissé gyengébb teljesítményt láthatunk, mint más fizetőeszközöknél a régióban, ami leginkább a csomag eredménye lehet”.

Az újabb, 90 milliárd forintos (a GDP 0,3 százalékára rúgó) kiigazító csomaggal a költségvetési hiány „ceteris paribus” 2,6 százalék lehet a korábbi 2,9 százalékos EU-s előrejelzéshez képest – vélik az Erste Befektetési Zrt. elemzői. „Persze csak akkor, ha a növekedési áldozatokat nem vesszük figyelembe” – emelik ki, hozzátéve, hogy a bankadó meghosszabbításával a még a 2014-es 3 százalékos hiánycél is teljesülhetne, ha nem lenne a lépésnek növekedési áldozata. Az intézkedések a következők:

Rosszul járt az OTP és a Mol

„Az újabb költségvetési intézkedések ugyan negatív hatással vannak a Molra és az OTP-re, azonban az energiacégek esetében a többletadó alapját csökkenteni lehet a beruházásokkal. Tekintve, hogy a Mol mintegy 300 milliárd forintnyi beruházási szándékot jelentett be a következő két évre, a Mol feltételezhetően csökkenteni tudja a különadót” – véli Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.

A Robin Hood adó a jelenlegi 8 százalékról a korábban tervezett 11 százalék helyett 31 százalékra nő. Az adó 50 százalékkal csökkenthető a beruházások összegével. A korábban tervezett önkormányzati adókivetés helyett mégis az állam rója ki a közműadót, ami évente maximum 100 forint méterenként.

Mivel a Mol jelentős összegeket szokott beruházni (csoportszinten 220 milliárd forintot évente), így az Erste Befektetési Zrt. elemzőinek számítani szerint a fizetendő Robin Hood adót 15,5 százalékra tudja csökkenteni. 2009-ben 4,9 milliárdot, 2010-ben 3 milliárdot, 2011-ben pedig 300 millió forintot fizetett ezen a címen. „Így a korábban tervezett 11 százalék helyetti 15,5 százalékos effektív adókulcs további 2-3 milliárd forintnyi adófizetési kötelezettséget jelent a Mol számára. Ennek hatása részvényenként 200-300 forint lehet” – vélik az elemzők.

A közműadó módosítása értelmében a Molnak 5 500 kilométernyi nagynyomású vezeték, illetve egyéb vezetékek után kell majd közműadót fizetni. Hozzáteszik: ha a gázvezetékeket is megadóztatják, akkor az újabb 5 milliárdnyi adót jelent, melynek részvényenkénti hatása 500 forint.

A hétfői tőzsdenyitást követően a Mol részvényeket 17 000 forint alatt is jegyezték a BÉT-en. Délelőtt azonban már csak 1,1 százalékos esést mutat a papír, és 17 660 forinton kereskednek a részvénnyel.

A bankadó 2013 után is teljes összegben fizetendő, vagyis nem feleződik meg 2014-től, ahogy korábban ígérték. Az OTP jelenleg 29 milliárd forint bankadó fizet. Ha nincs felezés, akkor 2014-től évente további 11,5 milliárd forintnyi adót jelent a banknak. Ez Az Erste számításai szerint 260 forinttal csökkenti a részvény érétkét, ami részben már beárazódott korábban, amikor egy évvel elhalasztották a felezést, hiszen sokan azzal számoltak, hogy az adó véglegesen érvényben marad.

Az OTP részvényeket 4 000 forint alatt is jegyezték hétfőn a nyitást követően, ám később csökkent a bankrészvények vesztesége. Az OTP 2 százalékos mínusz közelében áll, 4 040 forinton.