Osztrák-német hatalmi tengely alakulhat ki az EKB-ban

A német üzleti körök lapja szerint ugyanis Németországban a CDU-hoz és az FDP-hez tartozó pénzügyi politikusok üdvözölték az Osztrák Nemzeti Bank elnökének, Ewald Nowotnynak azt a kezdeményezését, amely az Európai Központi Bank szavazási rendjének módosítását célozza a nagy tagállamok javára.

Hans Michelbach, a Bundestag pénzügyi bizottságának vezetője síkra szállt azért, hogy Nowotny véleményét olyan politikai kezdeményezéshez használják fel, amely a szabályzat módosítását célozza. "Az egyes nemzeti bankok szavazati súlyát az EKB  tanácsában a a mindenkori nemzeti felelősségi arányhoz kell igazítani, méghozzá gyorsan. Arra van szükségünk végre, hogy közvetlen összefüggés legyen a kockázati felelősség és a szavazatok súlya között" - fogalmazott Michelbach a Handelsblatt-nak. A szakértő szerint Németországnak a reform esetén mindenek előtt az AAA hitelminősítésű országokkal kell együttműködnie. "Ezen államoknak egy az eddiginél lényegesen erősebb stabilitási tömböt alkotniuk az euróövezetben" - figyelmeztetett.

Ugyanakkor a CDU szóvivője óvott egy EKB-ra vonatkozó reform mellékhatásaitól. Szerinte az arányosítás szándéka "érthető és gazdaságilag megvalósítható", ezzel azonban nem oldódna meg minden probléma. "Ilyen esetben Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Portugáliának a szavazati jogok több mint 50 százaléka jutna, ugyanakkor az olyan stabilitásorientált országok, mint Finnország, Ausztria és Hollandia óriási mértékben veszítenének a befolyásukból" - figyelmeztetett a CDU-politikus.

A folyamatnak egyébként már augusztusban volt előzménye, akkor a Bundesbank elnöke az EKB kötvényvásárlási programját kritizálva leszögezte: "Mi vagyunk a legnagyobb és legerősebb jegybank az eurózónában, ezért jóval nagyobb a beleszólásunk a közösség jövőjébe, mint sok más nemzeti banknak". A német jegybank a Nowotny által is támogatott javaslat szerint a nagyobb szavazati jogával meggátolhatja az eurómentés számára elfogadhatatlan elemeit, illetve szigoríthatja azokat.

Az EKB két százalék körüli, ám azt meg nem haladó középtávú inflációs célt követ. Az euróövezeti éves infláció - az előzetes számítások szerint - 2,7 százalékra nőtt szeptemberben az augusztusi 2,6 százalék után.

A Bundesbank többször figyelmeztetett, hogy szerinte az EKB programja monetáris finanszírozásnak, azaz a költségvetési kiadásoknak jegybanki finanszírozásának minősül, amit szigorúan tilt az Európai Unió alapszerződése.