Adóparadicsomok: Feketelistára tenné Svájcot az EU

Az EU-ban évente mintegy ezer milliárd euró, vagyis EU-polgáronként 2000 euró megy veszendőbe adócsalás és adófizetés megkerülése miatt – e szavakkal terjesztette elő Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyi biztosa akciótervét. A terv több mint harminc intézkedést tartalmaz az adóparadicsomok bezárására, a szabályok erősítésére, a nagyobb információcserére és együttműködésre a tagállamok között.

A megvalósítás első lépéseként az Európai Bizottság két ajánlást tett a tagállamoknak, amelyek közül az egyik az adóoázisokkal foglalkozik, és amely hatással lehet Svájcra. Az adóoázisok elleni ajánlás ugyanis arra szólítja fel az EU tagállamokat, hogy az eddiginél keményebb és egységesebb magatartást tanúsítsanak olyan államokkal szemben, amelyek nem tartják be az "adózás terén a minimális normát a felelősségteljes cselekvést illetően." Az ajánlás egyfelől olyan közös kritériumokat tartalmaz, amelyek szerint az EU tagállamok az ilyen államokat adóoázisként ismerjék el, és helyezzék azokat "feketelistákra".

Másfelől intézkedéseket ajánl az ilyen államokkal szemben. Jelenleg igen különbözőek az idevágó nemzeti kritériumok és intézkedések, úgyhogy a cégek ki tudják használni az adóoázisokat a belső piac leggyengébb tagján keresztül. A közös cselekvés sokkal hatékonyabb mint nemzeti megoldások fércmunkája - fogalmazott Semeta a WSJ tudósítása szerint.

Pikánsak a javasolt kritériumok - írja a továbbiakban az NZZ, ugyanis adóoázisnak nem csupán olyan államok minősülnének, amelyek az adózás területén megszegik a transzparenciára és az információcserére vonatkozó nemzetközi OECD-normákat, hanem olyanok is, amelyek "ártalmas intézkedéseket alkalmaznak a vállalati adózás területén". Az EU vonatkozó ajánlása szerint ártalmasnak minősülnek többek között az olyan adókedvezmények, amelyek vállalatokat vagy külföldről származó nyereséget érintenek, vagy olyan adóelőnyök, amelyek az államközi adóalapra. Utóbbi kategóriába tartozik például a "ringfencingnek" nevezett megoldás, amelynek keretében a vállalat adminisztratíve elkülönít bizonyos bevételi forrásokat azért, hogy ezzel kedvezőbb adózási feltételeket érjen e.

Svájc számára az a kellemetlen, hogy bár betartja az OECD normákat, az EU véleménye szerint több adózási gyakorlata (köztük a kantonok által nyújtott adóelőnyök a holdingok és a rokon cégek részére) sérti a kódex kritériumait, ahogy ezt Semeta a sajtó előtt megerősítette. Ha pedig a tagállamok követik az Európai Bizottság ajánlását, Svájcot "fekete listára" kellene helyezniük. Ennek pedig súlyos következményei lehetnének, az ajánlás ugyanis azt kívánja az államoktól, hogy az esetleges kettős adózási egyezményeket "vagy újból tárgyalják le, vagy szűntessék meg, aszerint, ami nekik a legmegfelelőbb, azért, hogy "javuljon a minimális norma betartása az érintett harmadik állam által."

Svájc már tárgyal Brüsszellel az ügyben, az "agresszív adótervezéssel" kapcsolatos javaslat mindenesetre magába foglalja, hogy fel kell lépni az olyan adópolitikák ellen, amelyek ugyan nem sértik az uniós jogot, de nem felelnek meg annak szellemiségének. Brüsszel javasolja, hogy a tagállamok vezessenek be olyan szabályt, amely szerint bizonyos jövedelmekre csak akkor vonatkozhat adómentesség, ha azok után már fizettek adót egy másik tagállamban – ezzel elkerülhetővé válik a kettős adózás.

A britek már akcióba léptek

Mint arról a héten beszámoltunk, a brit pénzügyminisztérium 77 millió fontnyi plusz forrást ad és több száz új munkahelyet hoz létre azért, hogy radikálisan csökkentse az adóelkerülés mértékét. London többek között a Google, az Amazon és a Starbucks ellen is támadást indított, mert a multik székhely-trükkök segítségével csökkentik az adókötelezettségüket a szigetországban.

Az adóelkerülés kapcsán a brit adóhatóság látókörébe került a Google, amelynek 2005 és 2011 közötti üzleti tevékenységét vizsgálja a szervezet. A keresőóriás azt állítja, hogy rutinellenőrzésről van szó és teljes mértékben együttműködik a hatósággal. A Google UK tavaly 396 millió fontnyi árbevételt könyvelt el, de csak 6 millió fontnyi adót fizetett be. A vállalat állítja: ragaszkodik az elvhez, hogy ott fizessen adót, ahol a nyereség keletkezett, ugyanakkor azzal érvel, hogy a bevételeit elsősorban a kaliforniai Palo Altóban kifejlesztett keresőmotornak köszönheti.

A Google egyrészt egy Bermudára bejegyzett vállalatba csoportosítja a pénzeket licenszdíjak által, másrészt a brit alkalmazottakat a Google Ireland Ltd.-n keresztül fizeti. Utóbbi egyébként a cég európai tevékenységéért is felel és ennek köszönhetően a vállalat élvezheti az alacsony írországi társasági adóból származó előnyöket, illetve tovább csökkentheti az adókötelezettségét a bermudai cég segítségével. Az ír Google 2011-ben 9,075 milliárd eurós profitot generált, de mindössze 8 millió eurónyi adót fizetett, miután az említett módszerrel 24,4 millió euróra nyomta le hivatalos adózás előtti profitját.

A Starbucks és az Amazon adóelkerülési trükkjeiről itt olvashat