Magyarország is profitálni akar a tartósnak ígérkező kínai növekedésből

A múlt héten Pekingben járt Prőhle Gergely külügyminisztériumi helyettes államtitkár a Klasszik Rádió műsorában ugyanis közölte, kínai tárgyalásain megerősítették, hogy várják Orbán Viktort Pekingbe, s a márciusi kormányalakítás után tudják majd megmondani, hogy melyik lesz az az időpont, amikor a látogatásra sor kerülhet. A magyar kormányfő idei kínai látogatásának időzítése azért látszik jónak, mert a kínai gazdaság múlt évi lassulása után pekingi gazdasági körökben 2013-ban határozottan a kínai gazdasági növekedés élénkülésével számolnak, és ez újabb befektetési, külkereskedelmi lehetőségek bővülésének lehetőségeit vetíti előre, ebből pedig a külföld, ezen belül Közép-Kelet-Európa, így Magyarország is profitálni akar.

Az Új Kína épp a múlt hét végén idézett elemzőket, akik szerint a kínai gazdaság idén ismét élénkülni fog. A pekingi kormány egyidejűleg jelezte, hogy tavaly decemberben a kínai export már 14,1 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi adathoz képest, s az import is nőtt 6 százalékkal éves rátán, még tavaly  novemberhez képest is, amikor nem volt növekedés. A kínai hírügynökség idézte Lian Pinget, a Bank of Communications vezető közgazdászát, aki szerint a kínai gazdaság idén várhatóan 8,5 százalékos növekedést mutat fel a tavalyi 7,8 százalékkal szemben. Utalt arra, hogy a pekingi kormány a múlt év második felében számos új autópályák, kikötők, vasút és közműhálózat építését hagyta jóvá. Ugyanakkor a jövedelemelosztás várt reformja, az adórendszer átalakítása és a vélhetően ezzel együtt járó adócsökkentés minden bizonnyal hozzájárul a belföldi fogyasztás növekedéséhez. 

Ennél tovább ment azonban a CCTV kínai tévé műsorában Dr. Jin Yu, a pekingi McKinsey and Company partnere, aki – szinte a külföldnek üzenve – így fogalmazott: „Kína fogyasztói piaca rohamosabban növekszik, mint bárhol másutt a világon. A prognózisunk azt sugallja, hogy 2030-ra a (kínai) fogyasztás már túlszárnyalja a beruházást és a legnagyobb mértékben járul majd hozzá a GDP növekedéséhez. Ezért a GDP körülbelül 45 százaléka származik majd a fogyasztásból és 36 százaléka a beruházásból”. Ez magyarázza azt - tette hozzá ezt már a CCTV kínai tévé -, hogy Kína vezető gazdaságpolitikai irányítói miért a fogyasztást jelölték meg a kínai gazdasági növekedés idei fő hajtóerejének.

„Kína búcsút mondott annak a rohamos gazdasági növekedésnek, amelyet az utóbbi három évtizedben élvezett, és jelenleg egy mérsékeltebb növekedés időszakába lép át” – idézte ugyancsak a CCTV a kínai államtanács keretében működő fejlesztési kutató központ Pekingben ez év január 13-án közzétett jelentését. A kínai gazdaság többszörös kihívással szembesül – olvasható a jelentésben, amely utal többek között a beruházások és a fogyasztás között, az ipari szektorban és a jövedelmek elosztásában mutatkozó egyensúlyhiányra. Ám a jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy közép és hosszú távon óriási potenciál kínálkozik Kína gazdasági fejlődése számára, hiszen az elmúlt három évtizedben felhalmozódott vagyon, tapasztalat és technikai know-how segítséget nyújthat a kínai gazdaság struktúraváltásához. .  

Kína meglepően erőteljes kereskedelmi adatai derűlátásra adnak okot – kommentálta az idei pekingi híreket a BBC News brit tévé. A feldolgozóipar és az export az a két ágazat, amely a kínai gazdasági növekedés kulcsfontosságú hajtóereje – tette hozzá. A feldolgozóipar teljesítménye ugyanis tavaly decemberben már az egymást követő harmadik hónapban növekedett. Ugyanakkor a kínai szolgáltatási ágazat, amely az építőipart is magában foglalja, és a kínai teljes gazdaság 43 százalékát adta, decemberben az előző négy hónap leggyorsabb ütemű növekedését mutatta fel. Ezek a számok, párosulva a legfrissebb adatokkal „megerősítik, hogy a kínai gazdaság visszaszerezte a lendületét” – idézte a BBC News tévé Dariusz Kowalcyzket, a Credit Agricole-CIB szakértőjét.

Francia és spanyol vezetők is készülnek Pekingbe

Az idén várható kínai pozitív gazdasági fejleményekre persze külföldön is felfigyeltek, és volt, ahol már léptek is. Ezúttal elsősorban Kína külföldi befektetéseinek várható jövőjét vegyük röviden szemügyre. Pierre Moskovici francia pénzügyminiszter a múlt héten Kínában járt, kimondottan azzal a céllal, hogy meggyőzze az ottani üzletembereket és a pekingi hatóságokat, hogy Franciaország vonzó hely, ezért érdemes ott befektetni. A programjában szerepelt találkozó Lou Jiweivel, a 410 milliárd dolláros pénzalappal rendelkező Chinese Investment Corporation elnökével, valamint előadás tartása a kínai fővárosban, a Renmin Egyetemen. Elutazása előtt külön kiemelte, hogy Franciaország és Kína együttműködése kölcsönösen előnyös, és ezért franciaországi befektetésekre biztatta a kínai tőkéseket. Az Új Kína 2013. január 9-i jelentése szerint Moskovici fontos közlése volt, hogy Francois Hollande francia elnök első hivatalos látogatását Kínában „röviddel március után” teszi meg, ő is annak érdekében, hogy „elősegítse a gazdasági kapcsolatokat, és segítséget nyújtson a gyengélkedő francia növekedés élénkítéséhez.”  

A spanyol kormányfő, Mariano Rajoy ugyancsak ez év első negyedében, illetve röviddel utána készül Pekingbe – közölte az Új Kína a múlt év vége felé, a spanyol ipari, energetikai és turisztikai miniszter közlésére hivatkozva. Jose Manuel Soria szerint ugyanis idén ünneplik a spanyol-diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulóját, és a kínai-spanyol kapcsolatok egyre intenzívebbé válnak és javulnak minden szinten. Előtte pedig a spanyol külügyi államtitkár, Gonzalo de Benito Secades elismerően szólt a Spanyolországban megtelepedett 170.000 főnyi kínai közösségről, amelynek tagjai „igen jól beintegrálódtak” a spanyol társadalomba. A kínaiak keményen dolgoznak, és a gyermekeik spanyol iskolákba járnak – hívta fel a figyelmet. A nagyszámú kínai kolónia jelenléte egyfajta invesztíciónak számit Spanyolországban, amely pedig súlyos munkanélküliséggel küszködik. A kínaiakról mondott elismerő szavainak azért volt különös súlya – és idézte is a CNTV kínai tévé –, mert napokkal korábban a spanyol rendőrség nyolcvan személyt vett őrizetbe azzal vádolva, hogy mintegy 1,2 milliárd eurót mostak tisztára. Jelentések szerint a zömük kínai volt.

Természetesen más külföldi politikai és vállalati vezetők látogatásával is számolnak az elkövetkező hónapokban Kínában, ahonnan további tőkebefektetésekre számítanak a küldő országok.

Nézzük Kína külföldi közvetlen befektetései közül néhányat. Tavaly az amerikai vállalati szektorban megvalósított kínai vállalati befektetések összege rekord összeget, 6,5 milliárd dollárt ért el – írta a China Daily a napokban, meghaladva a 2010-ben elért ugyancsak rekordnak számító 5,8 milliárd dollárt. További kínai szerződések várnak amerikai jóváhagyásra, ezért az Egyesült Államokban megvalósított kínai közvetlen befektetések volumene idén tovább fog nőni – tette hozzá a kínai lap, amely kiemelte: a kínai vállalkozók profitálnak a világ legnagyobb fogyasztói piacából, kreatív munkaállományából, menedzseri szakértelméből, vonzó üzleti és befektetési légköréből. 

Ugyancsak a China Daily szerint Kínának a brit szigetországban megvalósított közvetlen befektetései idén is „robbanásszerű növekedést” fognak felmutatni. Számadatok közlése nélkül idézte Zhou Xiaominget, Kína londoni nagykövetségének kereskedelmi tanácsosát, aki szerint az Egyesült Királyság a legnyitottabb gazdasággal rendelkezik, amely a leginkább piacorientált. Szerinte 2011-ben az Egyesült Királyság volt Kína uniós befektetéseinek harmadik legnagyobb célpontja, Luxembourg és Franciaország után. Abban az évben becslések szerint 6,5 milliárd dollárnyi kínai tőke landolt Albionban. Ám a kínai média szerint többek között Finnország, Dánia is számíthat idén további kínai befektetésekre.
 
Mindemellett szót kell ejteni a külföldre áramló kínai tőkével kapcsolatban egy „kellemetlen jelenségről”, amelyről a Reuters brit hírügynökség már tavaly decemberben részletes jelentést ismertetett. A washingtoni Global Financial Integrity (GFI) számításai szerint Kínából a 2010-zel zárult tíz évben több mint 2,7 trillió dollár illegális pénz vándorolt ki, és ez az összeg csupán 2010-ben 420 milliárd dollár volt. Itt adófizetés elkerülése, bűnözés vagy korrupció révén szerzett horribilis nagyságú illegális pénzekről van szó, tehát nem kínai cégek által hivatalosan vállalt, bejelentett tőkebefektetésekről. A müncheni lap szerint a Kínából történő ilyen típusú tőkekimenekítésnek több oka van. A legegyszerűbb talán, amikor valaki az illegálisan – például korrupció révén – szerzett pénzt jobbnak látja Kína helyett külföldön befektetni, kedvezőbb kamat mellett. Csak sejteni lehet, hogy ezek a kínai illegális pénzek külföldön hol landolnak, tárolnak…     

Kína Szerbiában is aktív 

Mindazonáltal kínai cégek természetesen Közép-Kelet-Európában is aktívak. A Tanjug hírügynökség a múlt év végén jelentette, hogy összesen 140 kilométer hosszúságú és 642 millió euróba kerülő két szerbiai autópálya építéséről irt alá szerződést Belgrádban Verica Kalanovics, a szerb kormány vidékfejlesztési minisztere és a China Road and Bridge Corporation (CRBC) képviselői. A munkálatokat a China Exim Bank finanszírozza, mégpedig igen kedvező feltételek mellett: a törlesztés 20 év alatt történik, ötévi kíméleti idővel, és a maximális kamatláb 2,5 százalék lesz. Kalanovics szerint az a terv, hogy szerb cégeknek 45 százalékos részesedésük lesz a projektek megvalósításában, és egy kilométer megépítésének az átlagos költsége 4,72 millió euró lesz. Ugyanakkor az Új Kína jelentése szerint Chan Sanan, a CRBC szerbiai leányvállalatának vezérigazgató-helyettese kijelentette, a kínai vállalat „megtisztelve érzi magát”, amiért lehetősége nyílik e két új szerbiai projekt megvalósítására. „A két kormány további támogatásával a két autópályát határidőre és kitűnő ,minőségben fogjuk elkészíteni” – ígérte .a kínai üzletember.

Kína a déli szomszédunknál egyébként a vasútfejlesztésbe, korszerűsítésbe is be akar szállni. Az Új Kína Belgrádból keltezett 2012. december 23-i jelentése szerint ugyanis a pekingi Chinese Construction Communication Company International (CCCC) szándéknyilatkozatot irt alá a szerb vasutak korszerűsítésében való részvételéről, amelynek prioritása a páneurópai 10-es közlekedési folyosó, Szabadkától Újvidékig és Nistől Dimitrovgradig. „Szerbia bizalommal viseltetik a kínai építőipari vállalatok iránt, és bízunk benne, hogy e munkát jól fogják elvégezni” – fogalmazott Milutin Mrkonjics szerb közlekedési miniszter a dokumentum aláírása után.

Befejezésül térjünk vissza a Klasszik Rádihoz, amelynek műsorvezetője a magyar-kínai gazdasági együttműködés lehetséges területeit illetően a múlt hét végén felvetette, régóta hallani szándékokat arról, hogy (kínai részvétellel) Ferihegyi gyorsvasút épülne, a kínaiak beszállnának akár autópálya-beruházásokba, akár újra lehetne közvetlen légi járat Budapest és Peking között. Terv tehát nagyon sok van – szegezték a kérdést Prőhle Gergelynek, aki válaszában kiemelte, eljött az ideje annak, hogy konkrét projektek legyenek ezekből a Kínát érintő magyar tervekből. „Én azt hiszem, hogy a miniszterelnöki látogatás mindenki számára olyan határidőt jelent, ameddig ezeknek a programoknak el kell készülniük, a terveket konkrét formába kell ölteni, és ezeknek a bejelentése történhet meg a miniszterelnöki látogatás során” – szögezte le a külügyminisztériumi helyettes államtitkár.

Mit lehet mindehhez hozzátenni a legnagyobb tapintattal, a mielőbbi megvalósításukban reménykedve, sőt bízva: Úgy legyen…