A magyarok kétharmada vár gazdasági segítséget az EU-tól

Az Európai Parlament legfrissebb közvélemény-kutatását értékelve politikai elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarok jellemzően az EU-tagság kézzel fogható eredményeit értékelik az elvontabb vívmányok helyett, arról azonban vita alakult ki, hogy a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás milyen hatással lesz Budapest és Brüsszel kapcsolatára.

Szűcs Tamás a jelentést bemutató tájékoztatón hangsúlyozta, míg Magyarországon nőtt, addig az uniós átlagot tekintve csökkent azok aránya, akik segítséget várnak az Európai Uniótól a válság leküzdéséhez. Szólt emellett arról is, hogy a felmérés alapján a magyarok 54 százaléka érzi magát uniós polgárnak, azok azonban, akiknek ez különösen fontos is, mindössze 11 százaléknyian vannak. A kutatásból egyebek mellett kiderül az is, hogy a magyar lakosság mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy ismeri uniós jogait, és csupán 11 százaléka szeretne többet tudni erről, ami a fele az európai átlagnak.

Szűcs Tamás szerint a magyarokat leginkább az uniós munkavállalás és az egészségügyi ellátás érdekli. Jellemző továbbá a magyar lakosságra, hogy kevesebbet utazik, valamint kevesebb külföldivel érintkezik, és kisebb időt fordít idegen nyelvű szövegek olvasására, mint európai társai. Szűcs Tamás furcsa ellentmondásként jellemezte, hogy míg a magyarok 82 százaléka úgy érzi, nem tájékozódik megfelelően az uniós ügyekről, addig 65 százalékuk arról számolt be, hogy egyébként megfelelő tájékoztatás állna ehhez rendelkezésükre.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója szerint utóbbi állítás első fele mögött a magyarok őszinteségét kell keresni, azt viszont - a beszélgetés többi résztevőjéhez hasonlóan - elgondolkodtatónak nevezte, hogy a megkérdezettek 65 százaléka megfelelőnek tartja a média unióról szóló tájékoztatását, szerinte azonban az a valóságban rendkívül szegényes. A Medián vezetőjét nem érte váratlanul, hogy az Eurobarométer több kérdésben is pesszimista képet rajzolt a magyarokról, ugyanakkor sietett leszögezni: saját kutatásaik azt bizonyítják a lakosság kétharmada alapvetően helyesli Magyarország EU-tagságát.

Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója szerint az unió megítélését nem más európai országokban mért adatokkal kell összehasonlítani, hanem a hazai intézményekével, ebből a szempontból pedig Brüsszel egyértelműen sikeresnek számít. Mint mondta, a megkérdezettek 41 százaléka bízik az EU-ban és csak 30 százalék szerint mennek rosszul a dolgok, ami lényegesen jobb, mint amit a magyar gazdaság kilátásokról gondolnak az emberek. Hangsúlyozta, a magyarokat elsősorban az EU kínálta materiális előnyök ragadják meg, így például a pénzügyi támogatások vagy a diákcsereprogramok, addig az európaiakat az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerőpiac szabadsága, valamint az EU béketeremtő munkája.    

Boros Tamás összességében úgy vélte, az elégedettek aránya nagyjából megegyezik a kormánypártokat támogatók körével, míg a kritikusok az ellenzékhez húznak. Ezzel a kijelentéssel Hann Endre mellett Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója sem értett egyet. Mint mondta, legutóbbi felméréseik alapján elsősorban a fiatalok és az idősebbek lelkesednek az unióért, míg a középkorúak kevésbé. A baloldali szavazók 53 százaléka, a Fidesz támogatóinak pedig 39 százaléka gondolja előnyösnek Magyarország tagságát - folytatta, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy míg a magyar kormány munkáját 14 százaléknyian fejlődőnek és 66 százaléknyian pedig negatívnak értékelték, addig az uniós fejleményekkel 41 százaléknyian elégedettek.

Az elemzők véleménye megoszlott arról is, milyen hatást gyakorol majd Magyarország és az EU kapcsolatára az alaptörvény hétfőn elfogadott negyedik módosítása. Mráz Ágoston Sámuel elhúzódó vitára számít a kérdésben, aminek feloldása szerinte hasonló lesz a médiatörvény ügyéhez. Vagyis - mint fogalmazott - a nagy felzúdulást a konkrétumok körüli csendesebb viták váltják fel, amelyekben Magyarország végül több ponton is engedhet. A Nézőpont Intézet vezetője szerint mindez része annak a tárgyalástechnikának, amit a kormányfő pávatáncnak nevezett, az első ehhez kapcsolódó engedmény pedig szerinte már meg is születhetett azzal, hogy a kabinet bejelentette, könnyítene a hallgatói szerződéseken. 

Hann Endre ezzel szemben azt mondta, lát olyan jeleket, amelyek szerint az EU és Magyarország viszonya tartósan megromolhat. Példaként említette, hogy szerinte az európai néppárti frakciók nem álltak ki egységesen a Fidesz mellett, a bajor parlament elnöke pedig lemondta előre egyeztetett programját Kövér László magyar házelnökkel.

Boros Tamás az alaptörvény módosításának alapvető hibájának nevezte, hogy általa alkotmányellenesnek ítélt rendelkezéseket emeltek az alaptörvénybe, amelyeket az Alkotmánybíróság nem ellenőrizhet a jövőben.