Az orosz piac várja a magyar termékeket - Nyílik a magyar kereskedőház

A feladat végrehajtásához az állam ki tudja taposni az utat - szögezte le Szijjártó. Segíteni tud a kapcsolatok létrehozásában, abban, hogy a vállalatok megtalálják egymást, de a többi már az üzleti közösség, a vállalatok dolga. „De azt itt és most szeretném leszögezni, hogy ma a magyar külgazdaság-politika legfontosabb feladata és legfontosabb célkitűzése a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatoknak a kiegyensúlyozása. Ennek megfelelően erőforrásokat, kapacitást és energiát fordít a kormány arra, hogy e feladatnak meg tudjon felelni” - jelentette ki a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Elmondta, hogy elkezdték vizsgálni, mely területeken van a legnagyobb lehetőség a magyar fél számára jelentkező 5 milliárd dolláros negatív szaldó kiegyensúlyozására. Azt látni, magyar oldalról a legnagyobb fejlődési potenciál a mezőgazdasági és az élelmiszeripari export növelésében van. E két szektor részesedése az Oroszországba irányuló magyar exportban jelenleg mindössze 8 százalék. Az orosz fél is e két szektort jelöli meg, mint amely a legnagyobb fejlődési potenciált képviseli. Orosz részről kereslet van mindenekelőtt szarvasmarhára, búzára, kukoricára, zöldségre és különféle gyümölcsökre.

Szijjártó szerint öt feltétel teljesítése szükséges ezen export növeléséhez. Először is rendelkeznünk kell felvásárlási kapacitással. Tudnunk kell, hogy hol milyen termékeink vannak. Meg kell szerveznünk a raktározás lehetőségét az Oroszországba történő szállítást megelőzően. Meg kell szervezni a szállítást és az elosztó raktározást Oroszországban, és végül meg kell szervezni a keresletnek megfelelő eladás-értékesítést Oroszországban. „Az adatbázis kiépítésénél számítunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve annak magyar-orosz tagozatának együttműködésre. Közösen állítsuk össze az adatbázist azokról a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatokról, amelyek ennek az exportnövelésnek a kínálati oldalát megteremtik” – hangoztatta az államtitkár. Mindezzel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar fél elkezdte a tárgyalásokat az egyik legnagyobb orosz kiskereskedelmi üzletlánc képviselőivel, akik jelenleg Közép-Európában keresik azt az országot, amely az első számú partnerük lehet, ahol raktárbázist hoznak létre, továbbá kamionflottát, és ahol a legnagyobb mértékű felvásárlást tudják lebonyolítani.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) holnapra fogja elkészíteni az orosz fél részére azt a  befektetés-ösztönzési ajánlatot, amellyel Magyarországot szeretnénk Közép-Európában a legvonzóbb helynek - mutatott rá Szijjártó, aki szerint ha Kelet-Magyarországon jön létre a raktárbázis, Magyarországon regisztrálják az orosz kamionflottát, akkor a magyarországi beszerzéseik is vélhetően ugrásszerűen meg fognak nőni.

Másrészt oroszországi oldalán a magyar exportnövelés a kereskedőház révén valósítható meg. Ez év április 23-án megnyílik Moszkvában az a kereskedőház, amelyet magyar magáncég hoz létre. Két részből áll majd: egy befektetési központból, és egy logisztikai raktárbázisból Moszkva mellett, ahová a magyar termékek és termények fognak érkezni, s ahol az oroszországi elosztásukat el lehet majd végezni – közölte Szijjártó. A felmerülő támogatási és hiteligények érdekében az Eximbank és a Mehib is a segítségünkre lesz, a két pénzintézetnek világos utasítása van arra, hogy az exporttámogatási és hitelezési politikájuk az eddigieknél aktívabb és bátrabb legyen, „és ennek az elvárásnak eddig az Eximbank és a Mehib is tökéletesen megfelelni látszik” – fejtegette az államtitkár.    
 
A mezőgazdaságon és az élelmiszeriparon kívül nyitottak vagyunk minden ágazat vállalatainak a támogatására, amelyek exportot tudnak lebonyolítani Oroszországban – szögezte le a továbbiakban Szijjártó. Az orosz fél részéről egyértelműen van igény a tudás- és technológiatranszferre és a nanotechnológiai együttműködésre – tette hozzá, utalva arra is, hogy Oroszország nagy rendezvények megszervezésére készül (2014-es téli olimpia, 2018-as labdarugó VB). Ennek során a magyar mérnöki tudás és a magyar infrastruktúrafejlesztési kapacitás számára is lehetőségek nyílnak.

„E területen is természetesen a magyar állam, a kormány, a kereskedőházi rendszer megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a magyar vállalatok piacot tudjanak szerezni”. „Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által képviselt vállalatokra és magára a kamarára is nagymértékben számítok. Ezért azt kérem Önöktől – fordult üzletember-hallgatóságához –, hogy miután április 23-án létrejön a moszkvai magyar kereskedőház, nagyon záros határidőn belül készítsük el együtt azt az adatbázist, amely azon magyar cégek listáját jelenti, amelyek ki tudják venni részüket az Oroszországba irányuló magyar export bővítéséből. A keleti nyitás sikere nagymértékben múlik a H ITA, az MKIK, a kereskedőházi rendszer együttműködésén” – szögezte le Szijjártó Péter.