Bajnai: 2014 után sem kell csodára számítani

A 2014-es választások után a beruházások - ezen keresztül az export és a fogyasztás - növekedéséhez a bizalom helyreállítása a legfontosabb feladat - mondta a politikus a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján.
Amennyiben ez sikerül, akkor sem kell csodára számítani, ám józan gazdaságpolitika esetén hatéves távlatban a növekedés beállhat egy 2-3 százalékos szintre, a munkanélküliség a válságot megelőző, 7-8 százalékos mértékre csökkenhet, és nulla százalék körüli államháztartási hiány mellett 70 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos államadósság - tette hozzá az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője.

Bajnai Gordon a társadalmi, politikai helyzetet elemezve elmondta: az elmúlt három év elhibázott gazdaságpolitikájának eredője, hogy a jelenlegi kormányzat nem a valós helyzetből kiinduló, teljesíthetetlen ígéretekkel került hatalomra. Ugyanis a radikális adócsökkentés mellett a költségvetés kiadásainak szinten tartását ígérték, amiből csak a hiány növekedése következhetett. Mindennek nyomán, miközben az a nemzeti érdek, hogy a világban befektetési helyet kereső hatalmas összegek Magyarországon leljenek otthonra, az ország, például a külön- és ágazati adók bevezetésével eljátszotta a befektetők bizalmát. A beruházások GDP-hez viszonyított mértéke 16 százalékra csökkent, vagyis még az amortizációt sem pótolják a vállalkozások, ami a termelés bázisának szűkülését okozza - tette hozzá. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a Mercedes gyárról négy éve, az Audi, illetve az Opel beruházásról pedig három éve született döntés.

Mindezt súlyosbítja, hogy a bankhitelek aránya a válság előtti szint csupán 80 százaléka, miközben a térségi országokban 120-125 százalékos ez a mérték. Emellett csak 2011-ben 26-szor változtak az adószabályok, ami teljesen lehetetlenné teszi a gazdálkodás tervezését - fűzte hozzá. Ugyanakkor - folytatta - a kormány csak úgy tudta produkálni az államháztartási hiány csökkentését, hogy kiárusította a "családi ezüstöt" egyrészt azzal, hogy a GDP 10 százalékát jelentő magánnyugdíj-pénztári vagyon jelentős részét a folyó évi hiányban "égette el", másrészt olyan mértékben növelte a foglalkoztatást terhelő adókat, ami tízezreket zár ki a munkaerőpiacról.

Ennek a gazdaságpolitikának nyilvánvaló következménye, hogy az államadósság soha nem látott mértékre emelkedett és nemhogy egymillió új munkahely nem jött létre, hanem a munkanélküliség állandósult a válság szintjén - vélekedett. Bajnai Gordon a továbbiakban úgy fogalmazott: csak a "Diktátorok zsebkönyvében" találjuk meg a választ arra, hogy miért alakult ez így. Ugyanis azokban az országokban, ahol a források megszerzésére csak egy szűk hatalmi csoport képes, leáll a fejlődés. Márpedig Magyarországon a döntések nem az optimális megoldás keresésének a szándékával, hanem a hatalmi érdekek mentén születnek és kizárólag a zsákmányszerzésből vezethetőek le - mondta. Ennek a következménye, hogy a Transparency International értékelése szerint Magyarországon a korrupció új minőségbe lépett, azaz az állam szűk magánérdekek fogságába került - hangsúlyozta a politikus.

Mindennek megoldására a bizalom helyreállításán túl az alapvető elveket tartalmazó társadalmi megegyezésre és a vállalkozásoknak felkészülési időt garantáló adóalkotmány megfogalmazására van a szükség, illetve arról is dönteni kell, hogy minden olyan szerződés, amely az állam és egy magáncég között köttetik, csak akkor léphet életbe, ha előtte felkerül az internetre. Szintén rendbe kell tenni az oktatást, ami nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdés. Ellenkező esetben soha nem tér vissza az az 500 ezer vállalkozó szellemű fiatal, akiknek elvesztése esetén zuhanópályára kerül az ország - mondta.

A továbbiakban kérdésekre válaszolva a határon túli magyarokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy békén kell hagyni szerzett jogaikat, így megszerzett választójogukat is. Azonban, úgy vélekedett, hogy Magyarországnak nem szabad exportálnia a belpolitikai vitákat, ezzel megosztva a magyarság helyi legitim képviselőit. Sőt, éppen azokat kell támogatni, akiket a helyben élők felhatalmaznak képviseletükre - fűzte hozzá. A külpolitikai kérdésekről úgy fogalmazott: Magyarország elsődleges érdeke, hogy olyan államokkal legyen szövetségben, amelyek a szabadság, a jogállam, a demokrácia és a piacgazdaság elveit vallják, annál is inkább, mert az Európai Unió a nemzeti érdekérvényesítés legmegfelelőbb terepe is.

Egy tandíjra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy ésszerű mértékű tandíj bevezetésének lehet értelme, ám ennek társulnia kell ösztöndíjjal a legjobban teljesítők és a legszegényebbek részére. Ugyanakkor a tandíj nem lehet az egyetemre jutás feltétele, vagyis az első évben semmiképpen nem kellene fizetni. Hozzátette, hogy a diákhitel jelenlegi rendszere fenntarthatatlan, mert néhány év múlva elviheti a GDP másfél százalékát.

Végül szükségesnek nevezte az ellenzéki erők összefogását. Ugyanis a következő választáson nem a baloldal és a jobboldal, hanem a normalitás és egy hatalommániás kisebbség küzdelme várható. Továbbá a ránk erőszakolt választási törvény is szükségessé teszi, hogy ne a választások után, hanem előtte jöjjön létre koalíció a kormány- és korszakváltás érdekében - mondta Bajnai Gordon.