Századvég: Idén nem lesz gazdasági növekedés

A hazai gazdaság külpiacain továbbra is rosszak a növekedési kilátások. A legtöbb uniós országban csökkent a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben, miközben a munkanélküliség tovább emelkedett. Bár a pénzpiaci kondíciók összességében javultak tavaly óta, ennek még nem érezhető a reálgazdasági hatása. A hitelezés továbbra sem támogatja a gazdasági növekedést a külkereskedelmi partnereinknél, vélik a Századvég kutatói.

A Századvég szerint a munkaerő-piaci aktivitás a kormányzati intézkedések hatására tovább bővült. A növekvő munkakínálatot azonban nem tudta a munkakereslet felszívni, így a munkanélküliek száma emelkedett. Az elmúlt hónapokban felgyorsult az infláció csökkenése: a decemberi 5,0 százalékot követően februárra 2,8 százalékra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves rátája. A mérséklődésben egyaránt szerepet játszott az inflációs alapfolyamatok lassulása, a rezsicsökkentés, a vártnál kedvezőbb élelmiszerár-alakulás, valamint technikai hatások. A jegybank a korábbi ütemben folytatta a kamatcsökkentést az elmúlt hónapokban, így az irányadó ráta március elején történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyedt.

Az idei évben a mezőgazdaság alacsony bázissal összefüggő jelentős bővülése miatt számításaik szerint 0,3–0,4 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez. A lassan dinamizálódó külső kereslettel együtt az export emelkedésére számítunk az év második negyedévétől, ami a jövő évben is fennmaradhat. Prognózisunk szerint a kivitel volumene 2013-ban 3,5, míg jövőre 7,1 százalékkal emelkedik. A háztartások fogyasztási kiadása idén és jövőre is kismértékben bővülhet (0,2 százalék) az emelkedő reálbérek és a fogyasztói bizalom erősödése miatt. A vállalatok beruházási hajlandósága továbbra is visszafogott marad az alacsony kapacitáskihasználtság és a bizonytalan szabályozási környezet révén.

Bár a hitelkamatok csökkentek az elmúlt hónapok folyamán, a változatlanul szigorú hitelhez jutási feltételek miatt szűk a hitelképes vállalatok köre. Jövőre ezzel szemben már az állóeszköz-felhalmozás lassú bővülését prognosztizáljuk. „A bruttó hazai termék előrejelzésünk szerint 2013-ban stagnál, míg jövőre 1,5 százalékos emelkedésre számítunk” – írják a Századvég kutatói.

A tavalyi recesszió miatt a foglalkoztatottság a 2013 év elején csökkenhet, amiben a versenyszféra munkaerő-keresletének visszaesése játssza a főszerepet. Jövőre a visszafogott gazdasági teljesítménnyel összhangban csak enyhe foglalkoztatottság-bővülésre számítanak a szakértők.
A túlkínálat miatt az árak emelkedése nem lesz jelentős, emellett egyes maginfláción kívüli tételek is visszafogják a fogyasztóiár-indexet, így az idei évben 2,8, míg jövőre 3,3 százalékos inflációs rátát prognosztizálnak.” Az alacsony fogyasztóiár-index és a potenciálistól elmaradó kibocsátás az irányadó ráta további csökkentését teszik lehetővé. Előrejelzésünk szerint az alapkamat a kockázati megítélés stabilizálódása esetén az év végére 4,5 százalékra süllyedhet. Jövőre is folytatódhat a lazítási ciklus, így 2014 végére a mutató 4 százalék közelébe csökkenhet, mivel az alacsony inflációs ráta miatt a reálkamatláb továbbra is 1 százalék körüli szinten marad” – írják.

A jegybanki kamatvágással összhangban mérséklődtek a rövidebb lejáratú eszközök hozamai, amit a globális likviditásbőség is támogatott. A hozamgörbe meredekebbé válása azonban azt jelzi, hogy a gazdasági szereplők csak magasabb felár ellenében hajlandóak hosszú távra befektetni a magyar állampapírokba, illetve kevésbé bíznak a kamatcsökkenés tartósságában. Az állampapír-piaci aukciók zökkenőmentesen zajlottak. Az ÁKK februári devizakötvény-kibocsátása hozzájárult a pénzügyi stabilitási kockázatok mérsékléséhez.

A központi alrendszerre vonatkozó pénzforgalmi adatok alapján a terveknek megfelelően alakult 2012-ben a költségvetés a főbb számokat tekintve. Számításaik szerint a teljes államháztartás tavalyi ESA-hiánya 2,5 százalékot tett ki. Idén a prognózisuk alapján adóbevételekből mintegy 300 milliárd forinttal kevesebbet realizál az állam a tervekhez képest, jórészt az általános forgalmi adóból, valamint a pénzügyi tranzakciós adóból várt elmaradás miatt. A kiadások nagysága 160–170 milliárd forinttal meghaladja a tervezett szintet. Összességében azonban úgy ítélik meg, hogy a költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos tartalék a felmerült kockázatok jelentős részét képes lesz kezelni, így a hiánycéltól való várható eltérés az előrejelzéshez kapcsolódó hibahatáron belül van. Prognózisuk szerint az államháztartás GDP-arányos ESA-hiánya 2,9 százalék lesz, azaz 0,2 százalékponttal haladja meg a tervezett szintet. Abban az esetben, ha a telekommunikációs adó ügyében az EU még az idén elmarasztaló ítéletet hoz, akkor GDP-arányosan 0,6–0,7 százalékos kiigazítási igény keletkezhet.