38 éves mélypontra zuhant az infláció

A harmonizált fogyasztói-árindex 2,3 százalékkal emelkedett egy év alatt, míg az előző hónapban 2,9 százalékon alakult az index.

A maginfláció azonban nem tud mérséklődni. A szezonálisan kiigazított éves index 3,4 százalékon alakult márciusban a februári 3,6 százalék után.

Elemzők arra számítottak, hogy a februári 2,8 százalékról 2,5 százalékra csökken az infláció, így a 2,2 százalékos adat igen kedvező meglepetésnek számít. A fogyasztói-árindex februárban került a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célja alá, és a központi bank múlt havi inflációs jelentése szerint az előrejelzési horizonton a cél alatt maradhat a pénzromlás üteme.

Az alacsony inflációs adat és a 300-as szint alatt stabilizálódó euró/forint megerősíti, hogy az MNB áprilisban is folytathatja a 8 hónapja tartó kamatcsökkentési ciklusát.

"A várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra, 38 éves mélypontra zuhant az infláció márciusban" – írta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

Mit mutatnak a számok?

Egy hónap alatt – 2013 februárjához viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek – derül ki a KSH jelentéséből.

Az élelmiszerek ára kismértékben nőtt (0,1 százalék) egy hónap alatt. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2,0 százalékkal, a párizsi, kolbász 1,1 százalékkal drágult.

Csökkent azonban a csokoládé, kakaó (4,5 százalék), a tojás (3,1 százalék), a liszt (1,3 százalék) és a cukor (0,8 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, részletezi a KSH.

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 0,8 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az átlagot meghaladó mértékben drágultak a szolgáltatások (0,6 százalék), míg a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése az átlaggal megegyező volt (0,3 százalék), írja a statisztikai hivatal.

Az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében kisebb mértékű árnövekedés volt megfigyelhető (0,1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A háztartási energiáért és a tartós fogyasztási cikkekért 0,2-0,2 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy hónappal ezelőtt.

Nagyot nőttek az élelmiszerárak

Az előző év márciusához viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 14,7 százalékkal nőtt a liszt ára. Az idényáras élelmiszerek 11,7 százalékkal, a sertészsiradék 11,1 százalékkal, a száraztészta 8,7 százalékkal, az étolaj pedig 6,2 százalékkal emelkedett.

Az adatokból az is látszik, hogy idén kiesett a tavalyi áfaemelés hatása az indexből.

Árcsökkenés következett be többek között a tojás (8,0 százalék), a cukor (6,9 százalék), a csokoládé, kakaó (5,8 százalék) és a tej (3,2 százalék) esetében az előző év azonos időszakához képest.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,7 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti, 3,8 százalék volt az árnövekedés, ezen belül a szemétszállítás 7,6 százalékkal, a helyi tömegközlekedés 5,4 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek árai átlag alatt növekedtek (1,5 százalék).

Árcsökkenés volt megfigyelhető a ruházkodási cikkek (0,4 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (2,2 százalék) és a háztartási energia (8,1 százalék) esetében.

A kormányzat 10 százalékos idén januártól bevezetett rezsicsökkentés hatása is látszik az árakon. A KSH szerint a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. márciushoz képest.

Miért csökkent az infláció?

"Az infláció visszaesését túlnyomórészt az élelmiszeráraknál, dohánytermékek áránál, valamint az üzemanyagáraknál jelentkező magas bázis okozta" – hangsúlyozta Suppan Gergely. Szerinte a belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az inflációban, valamint az élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését.

"Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad, ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció" – vélte Suppan.

Hozzátette, az alacsony inflációt a további rezsicsökkentések (például szemétszállítási- és csatornadíj, valamint a vízdíj) is támogatják.

"Az alacsony infláció, a vártnál kevésbé kockázatos hazai jegybanki intézkedések és a támogató külpiaci környezet alacsonyabb alapkamatot sugallnak" – vélte Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője.

Szakértők szerint év végére 4-4,25 százalékig csökkenthet a jegybanki alapkamat.

"A vártnál jobb adat a kamatvágási ciklus folytatását vetítheti előre, akár nagyobb mértékű vágásokkal is" – vélekedett Bámli Károly, a Commerzbank közgazdásza.

A Monetáris Tanácsban is kevesebb vita várható a kamat kapcsán, hiszen Király Júlia lemondásával az utolsó „héja” is elhagyja a központi bank kamatdöntő testületét.

Világgazdaság Online-->