Nem találta túlzónak a hazai makrogazdasági egyensúlyhiányt az Európai Bizottság jelentése, amit Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős EU-biztos ismertetett tegnap. A brüsszeli testület 13 EU-tagország, köztük hazánk vonatkozásában tette közzé részletes vizsgálatainak eredményeit, amelyek esetében az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében tavaly novemberben makrogazdasági egyensúlyhiányra utaló jeleket tárt fel.
Bár a magyar gazdaság egyensúlytalanságának mértékét nem találta túlzónak Brüsszel, azonban a hazánkról szóló 36 oldalas részletes elemzés összességben arra a következtetésre jutott, hogy „Magyarországon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely határozott politikai lépéseket igényel”.
A brüsszeli tanulmány szerint különösen az államadósság magas szintje ad okot aggodalomra. A Bizottság szakértői ugyanakkor elismerik, hogy a külső egyensúlytalanság mértéke csökkent, miután a folyó fizetési mérleg már sorozatban harmadik éve mutat többletet. Ennek oka azonban az, hogy az erős recesszió miatt csökkent a hazai kereslet mértéke, míg az export versenyképessége romlott. Kitér a dokumentum arra is, hogy a vállalati hitelezés mértéke gyors ütemben csökken, ami a gazdaságpolitikai bizonytalanság, illetve a szektorális – különösen a pénzügyi szektorra kivetett – különadók hatása. Ennek eredményeként rendkívül alacsony a beruházások mértéke és a termelékenységnövekedés. Ezek együttesen pedig tovább csökkentik az ország potenciális növekedését, ami már most is igen alacsony szinten áll.
Az elemzés elismeri, hogy az államadósság mértéke 2010-2012 között 82 százalékról 79 százalékra csökkent részben a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányításának köszönhetően. Mindamellett az államadósság mértéke még mindig igen magas az egy főre jutó GDP tekintetében és a régiós összevetésben. A gyenge potenciális növekedés, a magas államadósság és annak jelentős finanszírozási költsége, illetve az állampapír-állomány külföldiek kezén lévő részének magas aránya miatt összességében igen sebezhető az ország – vélik a Bizottság szakértői.
Első ránézésre a viszonylag magas munkanélküliségi szint abból a szempontból nem ad okot nagyobb aggodalomra, hogy ez főként annak tudható be, hogy emelkedett az aktivitási ráta, és a foglalkozatás szintje a válság előtti szintre nőtt – jegyzi meg a tanulmány. A dokumentum azonban azt is megjegyzi, hogy a foglalkoztatottság terén tapasztalható kedvező fejlemények főként a közmunka-programoknak köszönhető. További aggodalomra ad okot Brüsszel szerint, hogy nem utal arra semmilyen jel, hogy átjárás lenne a közfoglalkoztatásból a versenyszféra felé.
A tanulmány egyben javaslatokat is ad Magyarországnak az egyensúlyhiány leküzdésére. Eszerint a fiskális konszolidáció folytatása mellett szükség lenne az adórendszer felülvizsgálatára, az ágazati – különösen a pénzügyi szektorra kivetett – különadók csökkentésére, illetve piacbarátabb üzleti környezet kialakítására. Az átfogó szakpolitika ajánlásokat majd május 29-én adja ki a brüsszeli testület.
Fekete bárányok: Spanyolország és Szlovénia
Az Európai Bizottság hazánk mellett további 10 ország (Belgium, Bulgária, Dánia, Finn- és Franciaország, Hollandia, Málta, Nagy-Britannia, Olasz- és Svédország) esetében ítélte nem túlzónak az egyensúlyhiány mértékét, míg két ország, Spanyolország és Szlovénia esetében túlzott egyensúlyhiányt állapított meg. Az ibériai államban a belső és a külső adósság rendkívül magas szintje, míg Szlovéniában a pénzügyi szektor stabilitására ható, a cégek eladósodottságából és a hitelállomány leépítéséből eredő kockázatok aggasztóak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.