Fogyasztás: megáll az esés?

A bruttó átlagkeresetek 2,9, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit az idei év első három hónapjában, amikor a bruttó átlagkereset 225 600 forint volt – közölte tegnap a KSH. Mindez a nagyon alacsony inflációval párosulva 1,3 százalékos reálbér-növekedést jelent az első negyedévben.

Márciusban a növekedés még kifejezettebb, itt már 2 százalék feletti reálnövekedésről beszélhetünk. A hatás várhatóan nem pusztán ideiglenesen mutatható ki, az elemzők többsége arra számít, hogy idén éves szinten is alacsony, 2-2,5 százalék körüli inflációs rátára számíthatunk.

„Az adatok nagyjából visszaigazolják a saját tapasztalatainkat is, a bértárgyalások során a mi területeinken megkötött béralkuk átlagosan 4 százalék feletti emelésről szólnak” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a cél az érzékelhető reálbér-növekedés elérése lenne. „A 2 százalék körüli pozíciójavulás még inkább stagnálásnak érezhető, rendszerint 3–5 százalék körüli reálnövekedést éreznek meg a munkavállalók” – jelentette ki Pataky, aki szerint az adatok így is örvendetesek.

A még hátralévő bérmegállapodásokkal kapcsolatban az elnök kijelentette: a most megkötött bérajánlásnak megfelelően a konvergenciaprogramban szereplő 3,1 százalékos inflációnak megfelelő bérfejlesztést szeretnének elérni.

„Nyilvánvaló, hogy ezek az adatok nem erősítenek meg egy munkavállalói bérkövetelést” – nyilatkozta ezzel szemben Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára lapunknak elmondta: „lehetséges, hogy a bérajánlásban említett konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációs értékéhez kötött béremelés fölélövést jelent, hiszen a pénzromlás mértéke idén 3 százalék alatt lehet. Ebben az esetben a megállapodás nyertese a munkavállalói oldal” – fogalmazott a főtitkár. Dávid Ferenc ugyanakkor figyelmeztetett: „nem várható el, hogy minden vállalkozás ilyen mértékben emeljen a béreken, lesznek olyan munkáltatók ahol ennél kisebb fejlesztésre futja, vagy arra sem.”

„Való igaz, hogy a nettó keresetek nőttek az első negyedévben, a fogyasztási adatok viszont továbbra is csökkenést mutatnak. A reálbérek növekedése azonban előbb-utóbb meglátszik majd a kereskedelmi forgalmon is, jó eséllyel az élelmiszer-kereskedelemben” – mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a fogyasztás bővülése ledolgozhatja az első negyedéves csökkenést, így az éves szinten stagnálást mutathat. Ha így lesz, azzal megáll a háztartások fogyasztásának 2007 óta tartó csökkenése – vélekedik Vámos György, aki szerint a kedvező forgatókönyvet még sok tényező írhatja felül. „Kérdés, hogy milyen új gabonaárakkal lehet számolni, az új zöldség- és gyümölcstermés milyen termékeknél milyen árcsökkenést hoz, és hogy mi lesz az üzemanyagárakkal” – fogalmazott a főtitkár.

Meglepetés várható?

„Az infláció az év egészében 2 százalék körül alakulhat, ez 2 százalék körüli reálbérjavulást vetít előre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citibank régiós elemzője hozzátette: „Mindez valóban segítheti a fogyasztást, arra azonban nem számítok, hogy ez a GDP-ben húzóerőt jelenthet az idén, bár pozitív meglepetések forrása ugyanakkor lehet. Mindez azonban még nem látszik a kiskereskedelmi adatokban, a háztartások óvatosabbak. Javulást ez valószínűleg csak később eredményez majd a fogyasztásban, idén egyelőre csak a visszaesés tompulására lehet számítani” – fogalmazott Gárgyán Eszter, aki szerint fogyasztási fordulatról korai beszélni.