MNB: Az elégtelen hitelezés visszahúzza a gazdaságot

Az MNB azért a kis szereplőket preferálta a kkv-hitelezésben, mert a nagybankoknál azt tapasztalták, csökkentik a hitelállományukat, helyükre is kisbankok léptek be. A bankok 2008 eleje óta folyamatosan szigorították a kkv-hitelek feltételeit, most már olyan határon vannak, hogy ha tovább fokoznák a szigort, elveszítenék az üzletüket. A vállalati szektor átlagos hitelkamatai eközben 7-9 százalék körül vannak, a kkv-szektorban viszont lényegesen magasabbak a kamatok, a nem hitelképes cégek adatai pedig nincsenek is benne a statisztikákban.

Nagy mértékben eltér a kereslet és a kínálat a kkv-hitelezésben. Kereslet van, kínálat viszont nincs a kisvállalatoknál, ami zavart okoz a rendszerben. Ezt lehet enyhíteni hitelgaranciákkal, ha nem lenne ez a lehetőség, 10 százalékkal alacsonyabb lenne a kkv-k hitelállománya.

Problémát okoz a devizahitel-kitettség is: viszonylag kevés vállalatnak van sokk devizahitele. Devizális bontásban nézve 7306 vállalatnak van svájci frank hitele, ez az állomány viszonylag kis hányadát jelenti. A cégek jellemzően nem projektek finanszírozására vették fel ezeket a hiteleket. A legnagyobb devizakitettség a szálláshelyeknél van, ahol van természetes fedezet is. A mezőgazdaság és a kereskedelem területén is van viszont devizahitel, pedig ezek a cégek hazai piacra termelnek.

A legtöbb kkv 270 forint körüli szinten vett fel euróhitelt, és 157 forint körüli szinten a svájci frank hitelt. Meg kell tehát gondolniuk, hogy 4-6 százalékos hitelnél az árfolyamveszteséget érdemes-e bevállalniuk az alacsonyabb forintkamat miatt. Az első pillérben 500 bázisponttal jobb kamatot kaphatnak a cégek a piaci forinthiteleknél, a másodikban 150 bázispont körül lehet a nyereség hitelkiváltásnál.

A kkv-hitelállomány 9 százaléka van takarékoknál, 76 százaléka nagybankoknál, 15 százaléka pedig kis és közepes bankoknál van, a program allokációja valamelyest eltért ettől, a nagybankok súlyukhoz képest kevesebb forrást kaptak. Az MNB azzal számolt, hogy az első pillérből 170 milliárd forintot tehet ki az új beruházásokra felvett hitel. Alapesetben ez a program 0,2-0,5 százalékkal növelheti a GDP-t, de kedvező esetben a növekedés az 1 százalékot is meghaladhatja.