Orbán: lesz még rezsicsökkentés, tovább adóztatják a bankokat

Egyetértünk azzal, hogy az államadósság csökkentése fontos, és hogy a fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentésére érdemes célzott programokat indítani - mondta Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcson.

Nem fogadtuk el a rezsicsökkentés leállítását, sőt, ennek a visszacsinálást kérte a bizottság, amit mi elutasítottunk - közölte a miniszterelnök. Sőt, azt is bejelentette kollégáinak, hogy októberben újabb 10 százalékos csökkentést hajtanak végre Magyarországon.

"Megértem, hogy Brüsszelben is vannak komoly üzleti érdekcsoportok, és azt is megértem, hogy az uniós intézményeken keresztül is nyomást akarnak ránk gyakorolni, de nem hagyjuk magunkat" - tette hozzá.

El kellett utasítani a bankok adóztatásának visszavonásáról szóló EU-s tanácsot is - mondta Orbán. "Nem tudjuk eleget hangsúlyozni, ezek nem átmeneti terhek" - közölte. Addig pedig "különösen nem tudunk enyhíteni", amíg a költségvetés stabilitása van veszélyben.

Ezen kívül "világossá tettük, hogy az adózás nemzeti hatáskör" - mondta.

A közmunkaprogramokat furcsa kettősséggel említi az uniós ajánlás szerinte. Most a fiatal diplomásoknak indult digitalizációs közmunkaprogram.

Az uniós csúcson szó volt még a bővítésről is, ahol a magyar tárgyalók továbbra is - túl azon, hogy üdvözölték Horvátország jövő hétfői csatlakozását - szorgalmazták Szerbia minél előbbi felvételét.

A többi visegrádi országgal egyeztetve kérték azt, hogy az árvíz okán lehessen átcsoportosítani pénzeket a kárenyhítésre, esetleg megelőzésre. Orbán azt mondta, hétfőre kért javaslatot otthonról arról, mire kérjenek pénzt. Arra a kérdésre, hogy mekkora összegre számíthat Magyarország az árvízvédelemben, a kormányfő azt válaszolta: ezt holnap, a kormányülés után tudja megmondani.

A miniszterelnök jövő héten részt vesz Strasbourgban az Európai Parlament ülésén is. Mint elmondta, a házbizottságban úgy tájékoztatták, hogy csak ő kaphat ott szót a magyar kormány részéről.

A devizahitelekkel kapcsolatos kritikákra úgy reagált: a holnapi kormányülésre "előterjesztést kértem a pénzügyminisztertől" - amiben csak apró szépséghiba, hogy Magyarországnak 2010 óta nincs pénzügyminisztere. A VG úgy értesült, hogy a lakástámogatási rendszer módosítása lesz holnap napirenden.

Kétmilliárddal több jut a fiatalok munkanélkülisége ellen

Hatmilliárd euró helyett nyolcmilliárd eurós kerettel indítja útjára az Európai Unió jövőre a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre meghirdetett keretprogramot, az Ifjúsági Foglalkoztatási Garanciát - döntöttek az EU-csúcson.

Némileg rontja az összképet, hogy az ide rendelt források többnyire az eredetileg más célokhoz rendelt, el nem költött pénzek. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor ezt érdemként említette a csúcs után, kiemelve, a hétéves költségvetés nagy nehezen kialkudott 960 milliárd eurós kerete ettől még nem emelkedik.

Más kérdés, hogy mire lesz elég ez a 8 milliárd. Magyarországnak a keretből 15 milliárd forint jut, amelyet a négy legrosszabb helyzetben levő régióban oszthatnak el. Arra azonban, amit az EU ennek fejében elvár (az iskolából kilépő vagy munkahelyét elvesztő fiatalnak négy hónapon belül értelmes munkalehetőséget, továbbképzést vagy gyakornoki helyet ajánljanak fel), az ennek négyszeresébe kerülne.

Ennél is nagyobb probléma az, hogy a gazdaság stagnálása miatt valójában nincs is munkalehetőség. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács ülése után megjegyezte, hogy a növekedési kilátások meglehetősen kiábrándítóak, Európa egyes részein pedig szociális vészhelyzet van.

Erre mutatott rá a csúcs előtt egy háttérbeszélgetésen Andor László is, aki kiemelte: amíg a növekedés nem indul be, aligha lehet abban reménykedni, hogy a foglalkoztatási adatok javulnak.

A biztos azonban egy másik összefüggésre is rámutatott: amíg az EU-ban nem képesek megegyezni a tervezett bankunió kereteiről, addig az európai pénzintézetek helyzete sem javul egyik pillanatról a másikra. Piaci bizalom nélkül továbbra is pang a hitelkihelyezés – ez különösen éppen azokban a déli államokban jelent gondot, amelyekben az ifjúsági munkanélküliség is feloldhatatlan probléma –, ez pedig ugyancsak negatívan hat a gazdaság teljesítményére.

A bankunióval kapcsolatban pedig a jelek szerint egyáltalán nem sietnek a tagországok. A tavaly decemberben elfogadott menetrendhez képest legalább féléves csúszásban vannak, ami azért különösen negatív, mivel a következő hónapokban gyakorlatilag leáll az uniós döntéshozatal. Szeptember végén Németországban lesznek választások, a jövő évben pedig a szociális problémák helyett inkább az EU különböző vezető pozícióiért fognak harcot vívni. Érdemi változást így csak a várhatóan jövő ősszel hivatalba lépő új Európai Bizottságtól lehet várni.