Az Európai Parlament elfogadta a büdzsét

A tárgyalások június 19-én született eredményét a Parlament még elégtelennek ítélte és elutasította. Azonban június 27-én a tárgyalófelek az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz, a téma parlamenti főtárgyalója, a francia, néppárti Alain Lamassoure, a Tanács ír elnökségét képviselő Edna Kenny kormányfő és Eamon Gilmore külügyminiszter, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke végül olyan megállapodást kötött, amely elnyerte a tagállamok és a Parlament fő képviselőcsoportjainak támogatását.

A Parlamentnek sikerült elérnie a legfontosabb célkitűzéseit. Szinte teljesen rugalmasan mozgathatók a még el nem költött összegek a hétéves időszak egyes évei és a költségvetési fejezetek között. Ez a rugalmasság valamivel korlátozottabban vonatkozik a kötelezettségvállalásokra is, ennek köszönhetően könnyebben finanszírozható például a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés, a kutatás-fejlesztés, az Erasmus program, és a kis-és középméretű vállalkozások támogatása. A rugalmas forrásfelhasználás lehetősége biztosítja, hogy minden egyes eurócentet ott költenek el, ahol a legnagyobb szükség van a pénzre - ez pedig különösen nagy előny most, amikor az éves költségvetések összege csökken.

A Parlament egyik legfontosabb eredménye a költségvetési keret felülvizsgálatának elfogadtatása volt. A felülvizsgálat révén a 2014-es választások után új összetételű Parlament és Bizottság is hozzászólhat majd a hivatali idejük végéig érvényes és működésük alapját nyújtó költségvetéshez - eddig ehhez nem férhettek volna hozzá.

A megállapodás szerint a Bizottság az aktuális gazdasági helyzetet szem előtt tartva 2016-ban áttekinti a többéves költségvetési keret működését, különös tekintettel arra, hogy a jelenleg hétéves keret időtartamát összhangba hozza az EU intézményeinek ötéves ciklusával. Az áttekintés eredményeképpen a Bizottság beterjeszti a felülvizsgálatra vonatkozó javaslatát.

A Tanács kijelentette, hogy ígéretéhez híven rendezi a 2013-ban várhatóan 11,2 milliárd euróra rúgó költségvetési hiányt. A tagállamok gazdaság- és pénzügyminisztereinek legkésőbb július 9-ig kell hivatalos döntést hozniuk a hiány első részéről, azaz 7,3 milliárd euróról, míg a maradék 3,9 milliárd euróról kora ősszel kell a tagállamoknak megállapodniuk. A hiány rendezése fontos kérdés volt a Parlament számára, amely biztosítani akarta, hogy az új többéves költségvetési keret alá tartozó első évet, 2014-et nem az előző évről átgörgetett hiánnyal indítja az Unió.

A Parlament nem adja végleges hozzájárulását a többéves kerethez és fogadja el a 2014-es költségvetést addig, amíg a Tanács el nem fogadta a Bizottság számításain alapuló, összesen 11,2 milliárd euróról szóló módosító költségvetéseket.

A tárgyalások végső szakaszában arról is megállapodás született, hogy a leginkább rászorulókat támogató európai alap összegét 2,5 milliárdról 3,5 milliárd euróra emelik. Az extra egymilliárdot önkéntes alapon, élelmiszersegély-programokra használhatják fel a tagállamok.

Az Unió jelenlegi saját bevételi forrásainak áttekintésére a három intézmény felállít egy magas szintű szakértői csoportot, amelynek célja egy egyszerű, átlátható, a tagállamokat egyenrangúként kezelő, és a demokratikus elszámoltathatóság elveinek megfelelő, saját bevételiforrás-rendszer kidolgozása az európai költségvetés számára. Miután a nemzeti parlamenteket 2016-ban meghívják a csoport eredményeinek áttekintésére, a Bizottság értékeli, hogy milyen új források szolgálhatnának a következő többéves költségvetés alapjául.

A tárgyalások végeredménye egy rendeletben és az azt kiegészítő intézményközi megállapodásban ölt testet, amelyről minősített többséggel (azaz legalább 384 fő támogatásával) dönt a Parlament. Erre kora ősszel kerülhet sor azt követően, hogy megszületik a Tanács és a Parlament közötti megállapodást hűen tükröző jogi szöveg. A szerdai szavazáson 474-en szavaztak a megállapodás mellett,193-an ellene, és 42-en tartózkodtak, ez azt jelzi, hogy ősszel is meglesz a minősített többséghez szükséges támogatás.