Csak 3 EU-s ország ment át a szűrőn, de Magyarország köztük van

Varga Mihály emlékeztetett: 2014-től a gazdaságfejlesztési programok kapnak prioritást, és Magyarország a számára rendelkezésre álló mintegy 7000 milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné költeni. A GINOP keretében használják majd fel az összes forrás csaknem 40 százalékát - mondta Varga Mihály.

Hangsúlyozta: cél, hogy olyan gazdaságfejlesztési programok legyenek 2014 és 2020 között, hogy egy forint támogatás további 2-3 forintot mozdítson meg; ez is hozzájárulhat a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állításához.

Varga Mihály az ülésen elmondta, hogy a támogatási programok elkészítésének szakmai irányítása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) az NGM-hez került. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) július elsején elfogadta a magyar Partnerségi Megállapodás első tervezetét, amely tartalmazza a legfontosabb fejlesztési és támogatási irányelveket. Varga Mihály kiemelte, hogy ezen a "szűrőn" Magyarország mellett eddig csak Finnország és Szlovákia jutott át.

A miniszter a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén egyúttal társadalmi egyeztetésre bocsátotta a GINOP tervezetét, kiemelve, hogy széles körű szakmai konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel. Ezután a Partnerségi Megállapodást novemberben nyújtják be az operatív programokkal (op) együtt, és az EB 2014 első negyedévében fogadhatja el a megállapodást és az operatív programokat.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a pályázatokat már a Partnerségi Megállapodás végleges aláírása előtt is kiírhatják, ugyanakkor ha a bizottság mégsem fogadja el a megállapodást vagy az op-ket, akkor a hazai költségvetést terhelik a költségek.

A miniszter kifejtette: az ország lehetőségei jelentősen nőnek a valutaalap hitelének törlesztése után, és párhuzamosan a gazdaságfejlesztési támogatási eszközzel az ország jelentős lehetőséghez jut. Kiemelte: miközben Magyarország csökkenti az államadósságot, és az adósságtörlesztésből források szabadulnak fel gazdaságfejlesztési célokra, az uniós források is segítik a gazdasági növekedést.

Varga Mihály ismertette, hogy a legtöbb forrás - várhatóan mintegy 1200 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között; ez az összeg duplája a jelenleginek. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány. A harmadik legtöbb forrás - közel 900 milliárd forint - közlekedésre, míg több mint 800 milliárd forint - a jelenlegi keret háromszorosa - az energiahatékony gazdaságra jut, míg kutatás-fejlesztésre és innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan, a jelenlegi duplája.

Elmondta azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás 11 tematikus célkitűzés mentén, a jelenlegi 16 operatív program helyett 9 operatív program keretében tervezi a források felhasználását.

A GINOP operatív programnak 7 prioritása lesz: a kkv-k versenyképességének és növekedési potenciáljának, valamint a tudásgazdaságnak a fejlesztése, az infokommunikációs fejlesztések támogatása, a célzott munkahelyteremtés és -megőrzés, a foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése, a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése, valamint a technikai segítségnyújtás.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az ülésen kiemelte: nagy lehetőség nyílik meg a magyar gazdaság előtt a következő uniós fejlesztési időszakban. A magyar gazdaság leggyengébb pontja a beruházás, és mivel egyébként a többi gazdasági mutató jó, akkor a konjunktúra beindulásával és az uniós források belépésével fenntartható pályára kerülhetnek a beruházások a következő két-három évben. A kutatás-fejlesztés (k+f) a fenntarthatóság olyan eleme, ami tartós versenyképesség növekedést jelent - mondta Parragh László.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke kifejtette: tanulni kell az előző időszak hibáiból, időben tájékoztatni kell az érintetteket, hogy mielőbb elindulhassanak a kifizetések, mivel a 2007-2013-as időszak első két-három évében ez nem volt jellemző.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kkv-szektorban a vállalkozói generációváltást segíthetik a források. A fiatalok vállalkozási hajlandósága alacsony Magyarországon, ezért olyan programokat kellene tervezni, hogy a már működő, de utánpótlás miatt megszűnő vállalkozások átadhassák tapasztalataikat a fiataloknak.