Az eurózóna által folyósítandó 6,3 milliárd euró mellett a másik hitelezőtől, az IMF-től a hónap végén várhatóan 1,8 milliárd eurós részletet hívhat le Athén, így heteken belül összesen 8,1 milliárd euró érkezhet a görög államkasszába, amire azért van égető szüksége a dél-európai országnak, mert augusztus közepéig összesen 6,6 milliárd euró értékben kell lejáró adósságot törlesztenie három és hathónapos kincstárjegyek formájában.
A mentőcsomag újabb részletének folyósításához azonban fájdalmas lépéseket kell megtennie az athéni kormánynak. A jelentős méretű közszférát ugyanis át kell alakítania, ami azzal jár, hogy 25 ezer közalkalmazottat, köztük kétezer tanárt és 3500 rendőrt helyeznek át más területre a közszférán belül az év végéig. Ez valójában azt jelenti, hogy az érintettek alacsonyabb fizetést kapnak majd, illetve ha nem találnak számukra új állást a közszférában egy éven belül, akkor elbocsátják őket. Emellett további négyezer embert az év végéig el kell küldeni a közszférából. A közszféra átalakítására vonatkozó jogszabálytervezetek holnap kerülnek a parlament elé.
Azzal az eurózóna vezetői is tisztában vannak, hogy nem lesz egy könnyű menet az athéni kabinet számára az előírt közszféra-leépítést végrehajtania. Ebből adódóan a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint az eurózóna nem egy összegben, hanem több részletben folyósítja majd az esedékes 6,3 milliárd eurós hitelrészt, hogy ténylegesen meggyőződjön arról, hogy Athénnak sikerül-e betartania az év végéig előírt négyezer fős leépítést, illetve a közszféra 25 ezer főt érintő átstrukturálást. A Kathimerini görög lap értesülése szerint ebben a hónapban csak 3 milliárd euróhoz juthat hozzá Athén a 6,3 milliárdos összegből.
Elemzők szerint az eurózóna vezetői azért éppen csak az államcsőd elkerülését biztosító forrást utalnák át egyszerre Athénnak, mert hazájukban az adófizető választók előtt egyre nehezebben tudnak érvelni a görögök megmentése mellett, miután 2010 tavasza óta már két, összesen 240 milliárd eurós összegű mentőcsomagot kellett összeállítani a dél-európai ország államcsődjének elkerülése érdekében. Ez különösen igaz Németországra, ahol szeptember 22-én tartják a parlamenti választást. A harmadik kormányzati ciklusra készülő, az eurózóna válságát eddig sikeresen kezelő Angela Merkel kancellárnak ugyanis el kell hitetnie a német választókkal, hogy nem szórja el az adófizetők pénzét a görög ügyre.
A közszféra leépítésére vonatkozó feltétel azért érinti különösen érzékenyen a görög kabinetet, mert a munkanélküliek aránya – amely már megközelíti a 27 százalékot – az egész EU-ban csak Spanyolországban magasabb. Pár hete a kormányból pedig amiatt távozott a Demokratikus Baloldal nevű párt, mert a kabinet a költségvetési kiadások csökkentése érdekében a közszolgálati média bezárásáról döntött. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó intézkedés miatt 2600 munkavállaló veszítette el állását.
Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság, az EKB és az IMF képviselői tömörítő trojka azonban beleegyezett abba, hogy az eredetileg meghatározott 2,6 helyett csak 1,6 milliárd euró bevételre tegyen szert idén Athén a privatizációból. A bevételek elmaradásában szerepet játszott az is, hogy a DEPA földgáztársaság megvételéről végül lemondott a Gazprom.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.