Lassan csordogál a forgalmi adó

Egyre nagyobbra hízik az áfa bevételének elmaradása, a tavalyihoz képest csaknem 130 milliárd forinttal kevesebb folyt be. A hiány oka a szuperalacsony infláció, amelyet egyelőre sem a kamatcsökkentés, sem a reálbérek növekedése nem tud feljebb vinni

Braunmüller Lajos

2013.08.23, 05:00

Az első hét hónapban csak a tervezett áfabevétel 51,7 százaléka teljesült, a beszedni tervezett forgalmi adó tehát már 126,5 milliárd forinttal marad el az előzetesen kalkulálttól – derül ki a nemzetgazdasági tárca által az államháztartás központi alrendszerének júliusi helyzetéről tegnap kiadott részletes tájékoztatóból.

Az elmaradás fő oka a tervezettnél jóval kisebb infláció. Míg tavaly decemberben a kormány még 5,2 százalékos idei pénzromlással számolt – ehhez igazította a nyugdíjemelést is – a várakozások későbbi módosítása jelentősen a valóság felett van. A 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram már csak 3,1 százalékos inflációs előrejelzést tartalmaz éves szinten, amely továbbra is nagymértékben meghaladja az év első hét hónapjában javarészt 2 százalék körül mozgó, több hónapban az alulról közelítő ütemet.

Az alacsony infláció ezzel együtt reálbérnövekedést is eredményez – derül ki a KSH által tegnap közölt kereseti adatokból is. Január és június között a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ha az időszak végét, júniust tekintjük, a növekedés még nagyobb: a hatodik hónapban bruttó 3,7, nettó 5,1 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, mint egy évvel korábban. Mindez a stabilan alacsony szinten mozgó inflációval együtt már 2-3 százalék közötti reálbér-növekedést jelent az év eddig eltelt időszakára vetítve, és a jelek szerint várható, hogy ez az év egészében is 2 százalék körül alakulhat.

A növekvő reálbérek egyelőre nem jelennek meg a kereskedelmi forgalomban. Az áprilisi és májusi fogyasztási adatok már valóban növekedést mutattak, ám a júniusi gyorsbecslés már ismét csökkenést jelez, ennek mértéke egyelőre 0,4 százalékos.
„Az áprilisi és májusi bővülést az üzemanyagárak csökkenése húzta, enélkül nem volt olyan pozitív az összkép, és az első félév sincs pluszban” – értékelte a kereskedelmi forgalom alakulását lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „A reálkeresetek azonban valóban februártól nőnek, ezért az első félévi, illetve a júniusi visszaesés valóban meglepetést jelent. Az elmúlt évek tapasztalata azonban az, hogy a fogyasztás valahol utoléri a reálkeresetek változását. Ezért azt gondolom, hogy az év egészében utolérjük a tavalyi fogyasztási szintet, amely a második félévben várható kismértékű bővüléstől várható.”

Látnak némi esélyt a korrekcióra a lapunk által megkérdezett elemzők is. „Varga Mihály is jelezte korábban, hogy a tervezettnél kisebb infláció kockázatot jelent a költségvetésre nézve. A legutóbbi kiigazítások egy része is azt a célt szolgálta, hogy az alacsony inflációból eredő kockázatokat ellensúlyozza” – mondta a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor. „Az őszre tervezett újabb rezsicsökkentés tovább csökkentheti az inflációt, de vannak olyan hatások, amelyek növelik a pénzromlás ütemét” – tette hozzá a CIB Bank elemzője. „A lakosság költéseit erőteljesen befolyásolja az óvatosság, ami a válság óta megfigyelhető. Hiába növekednek a bérek, az óvatosság és a hiteltörlesztés visszafogja a keresletet” – vélte Jobbágy.

„Az adócsökkentés nem egyformán érintette a háztartásokat, és azokban a magasabb jövedelmű szegmensekben keletkeztek plusz jövedelmek, ahol már alig volt további fogyasztási hajlandóság” – fejtette ki. Mindezek miatt idén még nem várható a fogyasztás érdemi növekedése a CIB elemzője szerint.

„Nem segít az alacsony infláció a hiány tartásának szempontjából, de a jelentős tartalékok és a kiigazítások miatt tarthatónak tűnik a cél” – mondta Németh Dávid, a K$amp;H Bank vezető közgazdásza. „Sok zárolás történt, növelték a tranzakciós adót, és az önkormányzati szektor is jól teljesíthet.” Szerinte az látszódott az elmúlt hónapokban, hogy az inflációtól függő adóbevételek elmaradtak az előirányzattól, de kis javulás látszódik.

Miből fizeti a kormány a befagyasztott EU-s pénzeket?

„Az Európai Bizottság által át nem utalt forrásokat az állam átmenetileg többlet állampapír-finanszírozással biztosítja” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az online sajtótájékoztatóján. Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára kiemelte: bízik abban, hogy az egyeztetések lezárultával még idén sor kerülhet az Európai Bizottság által felfüggesztett átutalások teljesítésére. „Ez esetben a felfüggesztés csak éven belüli likviditási feladatot jelent a magyar kormány számára” – fejtette ki.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Világgazdaságnak a napokban azt mondta, szeptember elejére születhet megegyezés az ügyben a bizottság és a kormány között. A politikus szerint körülbelül 400 milliárd forint a kintlévőség az EU-s pénzek kifizetésének átmeneti befagyasztása miatt.

Az államháztartás központi alrendszere ehhez képest július végére összesen 851,2 milliárd forintos hiányt produkált – derül ki a tegnap publikált részletes adatokból. A július havi deficit 129,5 milliárd forintra teljesült. Banai az online sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy hiány nagysága az NGM-nek nem okozott kellemetlen meglepetést, az a várakozások szerint alakult. Új intézkedések meghozatala nincs napirenden.