A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb kiadványa az idei évben meginduló növekedés fokozatos élénkülését vetíti előre. Szerintük 2013-ban a növekedés forrását a kedvező mezőgazdasági teljesítmény és a költségvetéshez kapcsolódó intézkedések jelentik. A személyi jövedelemadó változása, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás idén szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is. A gyenge nemzetközi konjunkturális helyzetben, a magánszektor tovább mérséklődő beruházásai és gyenge munkaerő-kereslete mellett összességében 0,5 százalékos növekedésre számítanak az elemzők.
A GKI gazdaságkutató szerint ugyanakkor csak a 0,3 százalékkal növekedhet idén a gazdaság, míg 2014-ben 1,3 százalék körüli növekedés várható. Szerintük folytatódik az ország leszakadása a régiótól: 2011-14-ben a GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában lesz. Mindez arra utal, hogy a gyenge magyar teljesítménynek csak egy kisebb részét magyarázza az EU keresletének gyengesége, abban főleg a hazai piac továbbra is tartó szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe, fejtik ki a GKI kutatói.
A Századvég prognózisa szerint Jövőre a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan az idei évnél dinamikusabb, 6 százalékot meghaladó exportbővülés is elérhető. A fogyasztásnak további lendületet adhat a reáljövedelmek emelkedése. A magánszektorban a foglalkoztatás bővülésének megindulása, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell bevezetése javítja a jövedelem-kilátásokat. Várhatóan a lakosság hitelfelvételből fakadó devizakitettség mérséklése is elősegíti a fogyasztási bizalom erősödését, bár az ebből fakadó hatásokat a szakértők még nem tudták számszerűsíteni. Az európai költségvetési tervezési periódus végére sűrűsödő forráslehívás várhatóan pozitív impulzust ad a beruházásoknak, így hosszú évek után jövőre ismét emelkedhet a beruházási ráta. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég megítélése szerint jövőre a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot. Az elemzők ugyanakkor az alappályán még nem számoltak a nem ismert, a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint a Növekedési Hitelprogram keretének kibővítésével. Ezen intézkedések összességében pozitívan befolyásolhatják a 2014-es növekedési kilátásokat.
A GKI szerint ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a választási gazdaságpolitika, az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van. Mindez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben.
Magyarország ugyan kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer azonban lefagyasztotta a gazdaságot – fejtik ki meglátásukat a GKI kutatói. "A magyar gazdaság perspektívátlan pályán döcög" – vélik.
A Századvég szerint az infláció idén és jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad. Az alacsony árnövekedési ütemhez a gyenge kereslet mellett a regulált árak mérséklődése, a „rezsicsökkentés” is hozzájárul. Az idei 2 százalék alatti inflációs rátához képest azonban némi emelkedés várható, a magas olajárak és a termelést terhelő adók költségnövelő hatása miatt. A cél alatti infláció ellenére a monetáris politika mozgásterét egyre jobban korlátozza a globális kockázati környezet, és különösen a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek kivezetése. Így az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus.
A kiegyensúlyozott növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását a Századvég szerint, jövőre is jelentős folyó fizetési mérleg többletre számítanak az elemzők. A költségvetés hiánya mindkét évben 3 százalék alatt maradhat, de ennek teljesítéséhez az idei évben az Országvédelmi Alap zárolására van szükség. A bevételi kockázatok miatt a költségvetési célok biztonságos teljesítése érdekében a jövő évi költségvetésben is jelentős tartalék tervezésére lehet szükség.
A GKI ugyanakkor azt írja, hogy a kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”, hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe. Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak a GKI szerint nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is, miközben minden nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen bírálta ezt a gazdaságpolitikát. A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van. A kormány úgy győzött, hogy az egész ország vesztett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.