Emelkedő nyugdíjkiadások

Beigazolódni látszik a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi előrejelzése, GDP-arányos nyugdíjkiadások a 2010-es 11,2 százalékhoz képest 2012-re elérték annak 11,8 százalékát.

Az ezredfordulón Magyarország még csupán a nemzeti össztermék 9,3 százalékát fordította nyugellátásokra, viszont azt követően két év alatt átléptük a 10 százalékot, és a legutóbbi kormányváltás előtti két évben egyaránt a GDP 11,5 százaléka ment el nyugdíjra.

Összegszerűen tavaly fordította az ország a legtöbbet, csaknem 3350 milliárd forintot erre a célra, ami csaknem a háromszorosa a 2000-es kiadásnak. Mivel az eltelt tizenkét év alatt az ellátásban részesülők száma nem nőtt, hanem éppen ellenkezőleg csökkent – 3,1 millióról 2,88 millióra -, az egy főre jutó nominál összeg is megháromszorozódott: csaknem 33 ezer forintról több mint 96 és félezer forintra emelkedett. A saját jogú nyugdíjasok átlagos havi ellátásának összege ugyanakkor ennél magasabb, 112 és félezer forint volt tavaly. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma ugyanakkor ma már alacsonyabb, mint 2000-ben: akkor 2,4 millióan voltak, 2012-ben már csak alig több mint két millióan. Ennek ugyanakkor az is az oka, hogy a jelenlegi kormány jelentősen átalakította a nyugdíjrendszert, 2012-től saját jogon nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatárt elérésekor lehet megállapítani. Két kivétellel: a nőknek 40 év szolgálati idő után is jár nyugdíj, miként az 1955. előtt született és korábban valamely fegyveresek testületnél szolgált (korhatár alatti) nyugdíjasoknak is. Ez utóbbi azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg, ahogyan a rokkantsági nyugdíjat a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás váltotta fel.

Ennek ellenére a tavaly nyugdíjra vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosulttá vált csaknem 213 ezer ember 40 százalékát sem éri el az öregségi nyugdíjra jogosultak aránya. A többieknek továbbra is életkoron alapuló, vagy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátást állapítottak meg, amelyek szintén a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozottak.

Nem véletlen, hogy a tavalyi évet a nyugdíjkassza 70,8 milliárd forint hiánnyal zárta az előirányzott nullszaldóval szemben. Ennek két oka volt: egyrészt, hogy a vártnál magasabb infláció miatt összességében 5,8 százalékkal kellett emelni a nyugdíjak összegét, másrészt, hogy a vártnál jóval több nő élt a 40 év jogosultsági idő után járó nyugdíjba vonulás lehetőségével, ezért a tervezett 60,9 milliárd forinttal szemben 109 milliárd forintot voltak kénytelenek ennek finanszírozására fordítani.

Az ez évi nyugdíjkiadások ugyanakkor várhatóan már nem szállnak el: az év első felében a kiadások legalább is időarányosan teljesültek, a Nyugdíjbiztosítási Alapban jelentkező szufficit a tervezettnél magasabb bevételeknek köszönhető.

A kormány azonban szakértők szerint nagyon vékony jégen jár, hiszen a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatósága alapvetően az ország demográfiai helyzetétől függ. Márpedig az Eurostat előrejelzése szerint az időskori eltartottsági ráta - vagyis az a mutató, amely a 65 éves és idősebbek számát adja meg a 15–64 év közöttiek számának százalékában 2050-re Magyarországon elérheti az 50 százalékot.

Ez év januárjában a nyugellátások 5,2 százalékkal növekedtek, ugyanakkor az MNB előrejelzése szerint a fogyasztóiár-index 2013-ban mindössze 2,1 százalékos lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjak már így is a várható inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek, további növelésük pedig a törvények alapján nem indokolt.

Ez év januárjában a nyugellátások 5,2 százalékkal növekedtek, ugyanakkor az MNB előrejelzése szerint a fogyasztóiár-index 2013-ban mindössze 2,1 százalékos lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjak már így is a várható inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek, további növelésük pedig a törvények alapján nem indokolt. -->