Növekedés: Magyarország jövőre a középmezőnyben lehet Európában

A brüsszeli székhelyű Businesseurope közzétette az európai gazdaságról készült átfogó elemzését. A szervezet 2014-re az Európai Unión belül 1.4 százalékos GDP növekedést prognosztizált, 1.8 százalékos inflációs és 10.6 százalékos munkanélküliségi ráta mellett. Az előrejelzés szerint az EU tagállamok átlagos államháztartási hiánya 3.1 százalék lesz, míg az adósságállomány enyhe növekedést mutatva 89.7 százalék körül fog alakulni 2014-ben. A jövő évre vonatkozó GDP előrejelzés tekintetében Magyarország a 16-ik helyen tartózkodik az EU tagországai között 1.3 százalékos várható növekedéssel. A munkanélküliség vonatkozásában, 10.8 százalékos eredménnyel a 17., míg az infláció tekintetében 2.5 százalékos eredménnyel a 21. legjobb eredményt érheti el Magyarország 2014-ben a szervezet szerint.

A munkanélküliség magas szintje 2014-ben is az egyik legkomolyabb problémája marad az Európai Unió gazdaságainak. Az előrejelzés szerint jövőre csupán 500 ezer új munkahely fog létrejönni a tagországokban, amivel nehéz lesz érdemben elmozdulni a jelenlegi 11 százalék körüli szintről és fennállhat a munkahelyteremtés nélküli gazdasági élénkülés veszélye. Ebben a tekintetben továbbra is kimagaslóan nehéz helyzetben van Spanyolország, míg Magyarország vonatkozásában lényegében stagnálást jelez előre a Businesseurope.

A Businesseurope véleménye szerint a következő területeken szükséges a közeljövőben előrelépés az európai gazdaság beindítása érdekében:

• A hosszú távon is fenntartható növekedés és az EU nemzetközi versenyképessége fokozásának előfeltétele az uniós szintű gazdaságpolitikai kezdeményezések továbbfejlesztése, végrehajtásuk kivitelezése tagállami szinten.
• A tagállamoknak az eddigieknél elkötelezettebben kell a strukturális átalakításokat végigvinniük.
• A tőkéhez való hozzáférés javítása érdekében elengedhetetlen egy jól működő európai szintű bankunió alapjainak megteremtése.
• Az európai befektetési bank tőkéjének 10 milliárd euróval történő megemelését további innovatív eszközöknek kell követnie.
• Az egységes piac további fejlesztése, a gátat jelentő bürokratikus szabályozási korlátok lebontása elengedhetetlen, különös tekintettel a digitális, a telekommunikációs és az energetikai szektorokban.

„A hazai vállalkozások számára – hasonlóan az európai tendenciákhoz, ahol az elmúlt két évben 300 milliárd eurós csökkenés volt a 27 tagország vállalati hitelállományában – továbbra is a tőkéhez való hozzáférés jelenti az egyik legnagyobb kihívást” – mondta el Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. „A legfrissebb hazai adatok szerint a bankok vállalati hitelállománya 128 milliárd forinttal csökkent egy év alatt, két évre vetítve pedig 382 milliárdos a csökkenés. Mindez a válság kitöréséhez képest továbbra is 1000 milliárdot meghaladó mínuszt jelent a váláság előtti 6000 milliárdos szinthez képest. Az adatokból kiolvasható, hogy a csökkenés üteme lassult, de a tökéletes megoldást még mindig nem találtuk meg. Ebben segít az MNB nemrég elindult Növekedési Hitelprogramja is, mely az első 750 milliárdos, illetve a második 500 milliárdos szakasszal valódi segítséget jelent a vállalkozásoknak. A program célkitűzéseit az MGYOSZ is maximálisan támogatja, természetesen a program valódi, vállalatokra gyakorolt hatásainak pontos elemzésére még várnunk kell”