Veszélybe sodorhatja-e a lehallgatás a legnagyobb szabadkereskedelmi egyezséget?

A mai forduló egyrészt az Egyesült Államok gazdasága szempontjából kedvezőbb körülmények között kezdődik. Ugyanis a minap - némi késéssel - közzétett adatok szerint az amerikai gazdaság az idei harmadik negyedévben 2,8 százalékkal növekedett éves alapon az előző negyedévi 2,5 százalék után. Az újonnan létesített munkahelyek száma is nagyobb volt a vártnál. Másrészt viszont a brüsszeli tárgyalásokat beárnyékolhatja az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA lehallgatásos kémkedése miatt kirobbant botrány. Ám több befolyásos amerikai és európai politikus, köztük Angela Merkel német szövetségi kancellár – akinek telefonbeszélgetéseit az NSA állítólag szintén lehallgatta – úgy nyilatkozott, nem szabadna emiatt abbahagyni a tárgyalásokat.

Christian Ehler, aki az Európai Parlamentben az Európai-amerikai parlamenti csoport elnöke a Deutsche Welle globális német tévének is úgy vélekedett, „nem gondolom, hogy fel kellene függesztenünk a szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán az üzleti lehetőségek milliárdjainak a sorsa forog kockán. Akkor miért terheljük magunkat olyan vitával, amelynek közvetlenül nincs semmi köze (a szabad kereskedelemhez – A szerk.)?”.

Maga John Kerry amerikai külügyminiszter is úgy látta, hogy nincs összefüggés a tervezett szabadkereskedelmi egyezmény és az NSA nyilvánosságra került kémtevékenysége között. „Itt munkahelyekről, gazdaságról, gazdasági konkurenciáról van szó…” Hozzátette még: ő szereti Németországot.

Egyébként Brüsszel elvetette azt a német kezdeményezést, hogy a transzatlanti szabadkereskedelemről folyó tárgyalások témái közé vegyék bele az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke a londoni Financial Times-nak nyilatkozva kijelentette, a bizottságnak az a véleménye, hogy ne keverjék össze a telefonlehallgatás problémáját a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokkal.

Mindazonáltal – a Handelsblatt jelentése szerint – a Németországban működő Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham in Germany) bírálattal illette az Angela Merkel német szövetségi kancellár elleni amerikai telefonlehallgatásokat. Bernhard Mattes, az Amcham Germany elnöke a befolyásos német üzleti lap által idézett Reuters brit hírügynökségnek kijelentette: „Barátok között nyíltan kommunikálnak, ezt értem én barátságon.” „Osztjuk Németország politikusainak és polgárainak az aggodalmait.” Hozzátette ugyanakkor, az (amerikai) lehallgatási tevékenység eddig nem gyakorolt negatív hatást az Amcham Germany tagvállalataira.

„Nem kaptunk olyan visszajelzéseket, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy ezek megterhelnék az együttműködést vagy üzleti hátrányokkal járna”, hangoztatta Mattes, aki egyben a Ford igazgatóságának az elnöke. Ám átláthatóságot követelt annak érdekében, hogy helyreállítható legyen az elveszett bizalom.  „Az Egyesült Államoknak komolyan kell vennie a németek aggodalmait. Transzparenciának kell lennie mindarról, ami a múltban történt" - fogalmazott. 

Igen figyelemreméltó ugyanakkor, hogy pár nappal korábban az Amcham in Germany terjedelmes elemzést adott közre arról, hogy a tervezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség az Egyesült Államokon kívül milyen előnyökkel járna általában az Európai Unióra, különösen pedig Németországra nézve. Az elemzés rámutat arra, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió együttesen jelenleg a globális GDP több mint 50 százalékát adja, a világkereskedelemnek pedig több mint 30 százalékát. Ezen belül az Egyesült Államok az évi 1,2 billió dolláros kereskedelmével már ma is az Európai Unió legfontosabb import- és exportpartnere. Transzatlanti szabadkereskedelem megvalósulása esetén pedig ez az EU számára több mint 250 milliárd dolláros exportnövekedést eredményezne. Ennek fejében viszont az Egyesült Államok kereken 220 milliárd dolláros exportnövekedéssel számolhatna.

A közvetlen befektetéseket illetően az Egyesült Államok európai közvetlen invesztíciója már jelenleg is meghaladja a 2 billió dollárt, míg Európának az Egyesült Államokban megvalósított közvetlen befektetéseinek az összege 1,6 billió dollárra tehető. Ami a munkahelyeket illeti: az amerikai vállalatok jelenleg több mint 4,2 millió embert foglalkoztatnak és ezzel a legnagyobb külföldi munkáltatónak számítanak Európában. Ugyanakkor európai vállalatok az Egyesült Államokban 3,7 millió főt foglalkoztatnak, s szintén a legnagyobb külföldi munkáltatók Amerikában. Végül: amerikai cégek és leányvállalataik 2010-ben közel 25 milliárd dollárt fektettek be Európában kutatásra és fejlesztésre. Ez az amerikai kutatási befektetések globális értéke 62 százalékának felel meg. Ezzel szemben európai vállalatok az Egyesült Államokban több mint 30 milliárd dollárt fektettek be kutatásra és fejlesztésbe.   

Ami pedig különösen az Egyesült Államok és Németország szorosabb együttműködését illeti, egy transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény létrejötte esetén a múltra utalva az Amcham Germany elemzése kiemelte, a két ország külkereskedelme 150 százalékkal növekedett 2000-2010 között. Németországban jelenleg már több az amerikai tőkebefektetés, mint egész Dél-Amerikában. Amerikai cégek és leányvállalataik 800.000 főt foglalkoztatnak Németországban, míg német vállalatok több mint 600.000 munkahelyet létesítettek az Egyesült Államokban, ezért ott a második legnagyobb külföldi munkáltatónak számítanak. Transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény létrejötte eredményeként akár további 160.000 új munkahely létesülhetne Németországban.

Ám mindkét oldalon még kemény gazdasági problémák várnak tárgyalásos megoldásra. A felek azonban azt remélik, egy ilyen transzatlanti szabadkereskedelmi és befektetési partnerség megvalósulhat 2015-re. Amely érzékelhetően előnyös lesz mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió valamennyi tagállama és polgárai számára. A BBC News brit tévé hétfőn reggel idézett egy EU-forrást, amely szerint egy ilyen transzatlanti szerződés évi 119 milliárd euró összegű hasznot hozhat a szervezet 28 tagállamának. Ám mennyi jut ebből - és milyen mutatók alapján - az egyes tagállamoknak? Mennyire lesznek felkészülve a vállalkozások a kibontakozó ugyancsak kemény versenyre, például a kkv-k? Ezt csak az idő mutatja majd meg, miután ez a transzatlanti szabadkereskedelmi térség már tényleg létrejött...