Költségvetés: Kockázat a hiánycélban?

Nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezi a büdzsé – jelentette ki tegnap a nemzetgazdasági miniszter miután tegnap a parlament megszavazta a 2014-es költségvetést. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi büdzsé az építkezés költségvetése lesz, amelyben van lehetőség a növekedésre. Arra ügyeltek, hogy egyszerre teremtsék meg a pénzügyi stabilitást, illetve érdemben csökkentese a családok terheit. Varga szerint a büdzsé legnagyobb nyertesei a családok, például az elfogadott családi adókedvezmény, a gyed extra bevezetése és a diákhitel-kedvezmény miatt, de bérnövelés lesz az egészségügyi és szociális ágazatban is. „Jövőre a nyugdíjak 2,4 százalékkal nőnek, így megőrzik reálértéküket” – hangoztatta.

A 2014-es büdzsében az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 15 983 milliárd, a kiadási főösszegét 16 968 milliárd, a hiányát 984 milliárd forintban állapították meg. A nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezték. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszege így egyaránt 2964 milliárd, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1884 milliárdot tesznek ki. A jövő évi büdzsét 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolva állították össze. Jövőre a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel kalkuláltak. Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz az idei év végi 77,4 százalékhoz képest. A legutóbbi módosítások 7 milliárddal csökkentették a tervezett tartalékok mintegy 220 milliárdos összegét.

A Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás előtt az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, de felhívta a figyelmet, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában, mivel csak 0,1 százalékponttal marad a kritikus 3 százalékos szint alatt. Kovács Árpád közölte: a tartalék csak negyede a tavalyinak, ez azonban még elég lehet a kockázatok ellensúlyozására, ezért azt javasolják, hogy az első háromnegyed évben ne nyúljanak hozzá.

„A legutóbbi módosításokkal nem volt jelentős változás a büdzsében, valószínűleg többé-kevésbé, de feszesen tartható lesz a hiánycél” – mondta lapunknak a TakarékBank vezető elemzője. Suppan Gergely a növekedésben nem lát kockázatot, sőt, prognózisuk kedvezőbb a kormányénál. Az elemző az inflációban lát kockázatot, mivel ők alacsonyabb, 1,5 százalék körülivel számoltak, amit a nemrég bejelentett újabb rezsicsökkentés még lejjebb vihet. Így a vártnál alacsonyabb áfabevétel (ezt mintegy 3000 milliárdra tervezték) lehet, de ennek mértéke (10-20 milliárd forint) finomhangolással kezelhető, drasztikus lépésekre nem lesz szükség. Az elemző szerint az idei évnél kisebb tartalék is elég lesz, mivel jövőre jóval kevesebb lesz a makrogazdasági kockázat.

MSZP: törvénysértő elfogadás

Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint törvénysértően fogadták el a büdzsét, mivel a zárószavazásakor nem vették figyelembe azt az elfogadott módosítást, amely a közszférában kifizetett végkielégítéseket terhelő különadót 98-ról 75 százalékra csökkentette. A jobbikos Volner János szerint a kormány tovább folytatja a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok által megkezdett megszorító politikát. A közel 3,5 százalékos hiányt váró Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője szerint a költségvetés választási jellegű, amely először „osztogat, de majd fosztogat”.