Az új törvény 90 nap múlva lép hatályba, és a benne foglaltak szerint a jelenlegi 30 százaléknak a felére csökkenti a vállalati nyereségadót, amelyet az első nyolc évben egyáltalán nem is kell fizetniük a befektetőknek.
A kedvezmények tehát nagyok, de a sajátosságuk, hogy többségében nem vonatkoznak a tisztán külföldi tulajdonú vállalatokra, hanem csak azokra, amelyek vagy a kubai állammal, vagy kubai cégekkel hoznak létra közös vállalkozást.
Gazdasági elemzők és Kubában dolgozó külföldi diplomaták éppen a fenti megkötések miatt reagáltak szkeptikusan. Szerintük nem egyértelmű, hogy a kubai állam valódi átalakításra törekszik vagy csak a szokásos menetben zajlanak majd a dolgok.
Korábban a kubai állam többször is elijesztette a külföldi befektetőket, vagy mert nyomásgyakorlásként letartóztatatta a külföldi cégek helyi vezetőit, vagy egyszerűen megpróbált átvenni új vállalatokat, amikor azok már nyereségessé váltak. A szakértők szerint az adókedvezmények önmagukban kevesek, és az egész gazdasági légkörnek kell megváltoznia, ha tényleg aktív befektetőket szeretnének.
Kuba részéről megvan az ösztönző a valódi együttműködésre, mert a kormány szerint évi 2-2,5 milliárd dollár tőkebefektetésre van szükségük, hogy elérjék a célul kitűzött évi 7 százalékos gazdasági növekedést.
Kuba nem ad ki hivatalos adatokat az országba érkező tőkebefektetésekről, de külföldi közgazdászok szerint ezek összege évi pár száz millió dollár lehet csak, és így 2014-ben a gazdasági növekedés sem lesz nagyobb évi 2,2 százaléknál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.