Gyenge forintra kell berendezkedni

A fejlett világban gyorsuló növekedés, a feltörekvő piacokon viszont lassulás várható a beszerzési menedzser indexek alakulása szerint – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a cég szerdai sajtótájékoztatóján. A fejlett országokban ugyanis ezek az indexek már rendszeresen 50 fölött állnak, míg Kínában csökkentek. A Világban előrejelzése szerint is gyorsul az Egyesült Államokban a növekedés, az Eurózóna kilábal az idén a recesszióból, miközben Kína csak tartani tudja a korábbi ütemet. A fejlett gazdaságok mellett szól, hogy a korábbi megszorítások már kifutóban vannak, a feltörekvő gazdaságokban viszont csak most indul az alkalmazkodás, ami korábban a pénzbőség idején elmaradt.

A nagy jegybankok lépései fontos hatással lehetnek a piacokra. A Bank of England első kamatemelése egyre közelebbinek tűnik, a Fed is folyamatosan csökkenti a kötvény-visszavásárlásokat, a Bank of Japan viszont lazíthat az idén, és az EKB is csökkentheti a kamatot. A feltörekvő piacokra a Fed lépése negatív hatással lehet, Alexandre Tombini brazil jegybankelnök szerint beindulhat a „porszívó”, ami kiszippantja a pénzt ezekből a gazdaságokból, és arra kényszeríti majd a jegybankárokat, hogy növeljék a kamatot.

Brazília már 2013 közepén szigorítani kezdett, azóta több más ország, például India, Indonézia, Dél-Afrika, Törökország és Oroszország is követte. A feltörekvő országoktól azért fordultak el hirtelen a befektetők, mert közülük sokan strukturális gazdasági problémákkal küzdenek, amelyek nem egy helyen már politikai konfliktusokhoz vezettek. A célkeresztbe elsősorban azok az országok kerültek, amelyeknél magas a külső hiány, magas a külső eladósodottság és gyorsan nő az adósság.

A devizapiacokon is látszik a tőkekivonás és az ukrán helyzet hatása. Az idén a legnagyobb mértékben a hrivnya gyengült az euróval szemben, de a feltörekvő piaci fizetőeszközök közül a sereghajtók között ott van a forint is a rubellel együtt. Magyarországgal kapcsolatban ennek ellenére optimistább a kép, élénkül a háztartások kereslete, a növekedési hitelprogram és az uniós források segítik a vállalkozásokat, és az európai gazdaság gyorsulásából is profitálunk. Régiós összevetésben viszont még mindig nem állunk fényesen, nem sikerült a GDP-t reálértéken a válság előtti szintre visszahozni. A hosszú távú kilátások is kétségesek, a versenyképességi rangsorban ugyanis egyre hátrébb szorulunk.

Az ország sebezhetőségét főleg a külső adósságállomány okozza, ami bár csökkenőben van, még mindig magas. A forint emiatt is gyengül és persze az ukrán válság miatt is. Ha a régió kockázati megítélése romlik, a portfólióbefektetők Magyarországról is kivonhatnak pénzt. Mindenki a Templeton lépéseit figyeli most egyébként a világpiacon – mondta Horváth –, az alapkezelő ugyanis nem csak a magyar, de az ukrán állampapírpiacon is az egyik legnagyobb játékosnak számít. Reálgazdasági kockázatokat is jelent számunkra Ukrajna, az orosz földgáz és kőolaj ugyanis szinte kizárólag rajtuk keresztül érkezik hazánkba.

Horváth szerint az alapkamat csökkentése a forint gyengesége ellenére 2,5 százalékig folytatódhat. Bár a piac elég markáns kamatemelést áraz az idén, a szakember szerint csak nagyon nagy külső sokk esetén fontolna meg a jegybank szigorítást, akkor is csak kismértékűt. A forint gyengülése folytatódhat, 310, sőt 320 forintos euróra kell felkészülni.

VG Online-->