Tíz éve nem volt ilyen alacsony a válságkockázat a feltörekvő térségben

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői új átfogó helyzetértékelésükben közölték, hogy a cég saját összetett kockázatjelzője (Capital Economics Risks Indicator, CERI) a 4-es szintre süllyedt.

A több összetevőből kidolgozott CERI-index - amely nullától 10-ig terjedő skálán méri a kockázatok mértékét - a 7-es szinttől jelez komoly rendszerszintű válságkockázatot. A ház módszertana alapján a 7-es CERI-index a recesszió kialakulásának hozzávetőleg 60 százalékos esélyét mutatja, és 30 százalékos eséllyel jelzi a két éven belüli pénzügyi válság kockázatát.

A cég által most kiszámolt 4-es kockázati mutató minden idők egyik legalacsonyabb indexe - áll a Capital Economics elemzésében. A cég közgazdászai szerint ez azt jelenti, hogy nagyon csekély a rizikója olyan rendszerszintű pénzügyi válságok kirobbanásának, amelyek az 1990-es években még gyakoriak voltak a felzárkózó gazdaságokban.

A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index a cég grafikus kimutatása szerint jelenleg Közép-Európában a legalacsonyabb: Magyarország, Csehország és Lengyelország kockázati mutatója egyaránt 1,7, vagyis a globális felzárkózó térségi átlagtól is messze elmarad. Románia és Bulgária CERI-indexe valamivel magasabb, de szintén elmarad az átlagtól: 2,7, illetve 3,3 a Capital Economics új kimutatása szerint.

Az európai felzárkózó térség egészének CERI-átlaga 3,3, vagyis szintén alacsonyabb a globális átlagnál.

Egyelőre Oroszország CERI-mutatója is csak 3,3, de a Capital Economics közgazdászai hangsúlyozzák, hogy a politikai válság nyomán gyengülő tőkeáramlási folyamatok komoly rizikót jelentenek, ugyanis a tőkeáramlási ingadozások a múltban már okoztak válságokat a felzárkózó térségben.

A Capital Economics szakértői egy másik, e héten ismertetett elemzésükben közölték: becslésük szerint az idei első negyedévben elérhette a 70 milliárd dollárt a magánszektorbeli befektetők által az orosz gazdaságból kivont tőke nettó értéke. A ház elemzői szerint ez meghaladja a tavalyi egész évi nettó tőkekivonást.

Más nagy londoni házak az orosz gazdaság recesszióját, vagy ahhoz közeli helyzet kialakulását sem zárják ki az ukrajnai válság negatív hatásai miatt.

A Morgan Stanley bankcsoport közgazdászai közölték, hogy az eddigi becslésükben szereplő 2,5 százalék helyett most már csak 0,8 százalékos növekedést várnak az orosz gazdaságban 2014 egészében, és az éves átlagon belül az idei első negyedévben 0,8 százalékos visszaeséssel, a másodikban stagnálással számolnak negyedéves összevetésben. A ház szerint ez azt mutatja, hogy Oroszország "veszélyesen közel került a recesszióhoz".

Az általánosan elfogadott közgazdaságtani meghatározás alapján akkor kerül recesszióba egy gazdaság, ha két egymást követő negyedévben csökken a GDP-érték.