BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bod Péter Ákos: nem a különút, az improvizáció kritizálható

A napokban jelent meg Bod Péter Ákos új könyve Nem szokványos gazdaságpolitikák címmel. A közgazdászprofesszor az elmúlt évtizedek magyar gazdaságpolitikai irányzatait értékeli.

– Hova vezetett az unortodox gazdaságpolitika Európában és Magyarországon?
– Magam nem alkalmazom a kifejezést a gazdaságpolitika gyakorlatára, legfeljebb a gazdaságelméletben beszélhetünk ortodoxiáról, aminek létezik heterodox és radikális kritikája. Az európai gyakorlatban valóban sok ma a nem szokványos intézkedés. Egy részük inkább visszanyúlás régebbi korok megoldásaihoz: a jegybank vállalati értékpapírokat is elfogad fedezetnek, átmenetileg államosítanak magáncégeket. Ami nálunk az utóbbi években történik, tényleg sokban más, mint a nyugati „best practice” (bevált gyakorlat – a szerk.), ami nem baj. Ami kritizálandó, az nem önmagában a bevált külső mintától való eltérés, hanem az, ha improvizációról, átgondolatlan döntésről van szó, vagy ha téves elvi alapra akarnak gazdaságpolitikát építeni. A 2008 utáni útkeresésből egyébként most kezd Európában kialakulni az új konszenzus („new normal”), amit jól kell ismernie annak, aki attól tudatosan eltér, helyi sajátosságra hivatkozva. Az utóbbi évek magyar gyakorlatának megítélésében kulcskérdés, hogy mihez mérünk: azt megelőző éveinkhez vagy a sors- és versenytárs nemzetekhez. Az utóbbi mérce azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai régió sokkal jobban teljesített a válság alatt, nemkülönben azt követően.

– Ötvenéves távlatba helyezte a különutas magyar gazdaságpolitikát. Ilyen sok ideje járunk ismeretlen utakon?
– A könyvem három kritikus szakaszt elemez: az 1968 utáni reformokat, a gazdasági rendszerváltozást, és a 2008-as válságra adott válaszokat. Mindegyiknek vannak erős nem szokványos jegyei, ami érthető, hiszen az európai fejlődés peremén nem lehetséges „polcról levenni” a jó megoldásokat. A hosszabb távú elemzés szerint sajnos külön útjaink nem vittek közelebb a történelmi mércét jelentő európai térséghez.

– Mi kellene ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon az EU-hoz?
– A magyar társadalomtudományra vár, hogy az elakadásunk sokféle okait és a szükséges teendőket a társadalom és a politikai vezetők elé tárja. Örülnék, ha könyvem is elősegítené az őszinte vitát.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.