Szabados Ottó, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója a lap pénteki cikke szerint elmondta: évente csak az építkezésekhez használt vasanyaggal nem kevesebb, mint hárommilliárd forintos csalást valósítanak meg a visszaélésekre szakosodó kétes körök. Az egyéb termékek kereskedelménél észlelt csalások nagyságrendje hasonló lehet, így évenként öt-hatmilliárd forintos kárt okoznak az államkasszának az acélpiacon tapasztalható jogellenes folyamatok. A csalások visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a fordított adózás bevezetése lehet – emelte ki Szabados Ottó. Hozzátette: ez több térségbeli államban már jelentős eredményeket hozott.
Az Országgyűlés előtt fekvő önálló képviselői indítvány éppen e szisztéma bevezetésére tesz javaslatot. Az előterjesztés szerint bizonyos acéltermékek esetében a későbbiekben a közterhet az áru beszerzője róná le. A szabályok a jövő esztendő első napján lépnének életbe, s 2018 végéig alkotnák a hazai jogrendszer részét.
Pankucsi Zoltán, a nemzetgazdasági tárca adóügyi helyettes államtitkára a lapnak elmondta, a betonacél esetében a tervezett lépésnek nincs semmiféle uniós akadálya. A közösségi előírásokat tavaly módosították, az új rendelkezések lehetőséget adnak rá, hogy a nyers- és félig feldolgozott fémekre a tagállamok - saját döntésük szerint - 2018. december 31-ig a fordított adózás szabályait alkalmazzák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.