Rémálommá vált az európai álom? Kezdődik az EU olasz elnöksége

„Váltanunk kell, ugyanis az európai álom mára rémálommá vált” – tömören így foglalta össze az AFP hírügynökség számára a féléves olasz EU-elnökség feladatát a római kormány uniós ügyekért felelős államtitkára. Sandro Gozi kutatási adatokat idézve kiemelte: mintegy 700 milliárd euró hiányzik az Európai Unió beruházásokra fordítandó keretéből ahhoz, hogy fel lehessen pörgetni az unió letargikus növekedési ütemét, illetve csökkenteni lehessen a szerte Európában jelentős méreteket öltő munkanélküliséget. Róma egyben azt is el szeretné érni, hogy a jelenlegihez képest minél több forrást használhassanak fel az uniós országok az állami beruházásokra.

A beruházási politikával kapcsolatos római álláspont annak a szélesebb körű törekvésnek a része, amely az uniós fiskális szabályok lazítására irányul. A februárban minden idők legfiatalabb olasz kormányfőjeként hatalomra kerülő 39 éves Matteo Renzi a múlt heti uniós csúcson is csak azzal a feltétellel támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére, ha az állam- és kormányfők segítik az EU szigorú fiskális előírásainak lazítására vonatkozó törekvést.

A csúcstalálkozón elfogadott, az EU következő öt évére szóló stratégiai dokumentumban végül egy olyan kitétel került be, amely szerint a jelenlegi szabályok adta legnagyobb rugalmasságot alkalmazhatják majd a tagállamok a költségvetési politika alakítása során. A költségvetési politikára vonatkozó jelenlegi szigorú keretfeltételek érdemi változására – amelyet nem támogat Németország – tehát nem történt utalás a szövegben, azonban Renzi sikerként értékelte az elért eredményt.

A bal- és jobbközép pártokat tömörítő olasz kormány a francia kormányzattal karöltve akkor garantálná egy adott tagállam számára a fiskális flexibilitást, illetve a növekedést célzó állami költekezésre vonatkozó nagyobb mozgásteret, ha az cserébe strukturális reformokat hajt végre. Renzi a maga részéről egy 2017 májusáig tartó, ezer napos reformprogramra már ígéretet is tett. Olaszország esetében valójában nem is a legfeljebb 3 százalékos költségvetési hiányszint betartása, hanem a jelentős, a GDP 136 százalékát kitevő államadósság szintje okoz gondot, amely Görögország után a második legnagyobb mértékű ráta az eurózónában.

Az olasz kormányfő érvelése szerint – aki ma mutatja be a féléves elnökség programját Strasbourgban az Európai Parlament képviselői előtt – a megszorító politika önmagában nem garantálja a fiskális egyensúlyt. „Ha nem csökkentjük a munkanélküliség mértékét, illetve ha nem teremtjük meg ismét a növekedés alapjait, akkor nem lesz stabilitás” – mondta. E két indikátor terén pedig az EU harmadik legnagyobb gazdasága igencsak rosszul teljesített az utóbbi években. Az elmúlt két évet recesszió jellemezte, a munkanélküliség mértéke pedig az első negyedévben 40 éves csúcsra, 13,6 százalékra emelkedett. Az állástalanság különösen a fiatalokat sújtja, a 25 éven aluliak körében 46 százalékos a munkanélküliek aránya.

Menekülthullám: megdől az eddig rekord

A fiskális szabályok lazításának elérése mellett az olasz EU-elnökség másik fő célja, hogy erősítse az uniós tagállamok közötti együttműködést az illegális bevándorlás elleni fellépés terén. Ennek a kérdésnek szomorú aktualitást adott, hogy az olasz hatóságok vasárnap éjjel harminc holttestet találtak egy afrikai menekülteket szállító, Szicíliába tartó hajón. Csak az elmúlt hétvégén több mint 1600 bevándorlót segítettek partra az olasz hatóságok, így idén már 60 ezer fölé nőtt az Olaszországba érkező menekültek száma, miközben az eddigi éves rekord, 63 ezer fő volt, az arab tavasz idején 2011-ben. Becslések szerint idén az Olaszországba érkező menekültek száma elérheti a 100 ezer főt is.