BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

500 milliárd forintot költöttek el a költségvetési tartalékból

A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor több tíz milliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. Ez a pénz szabadon, és kevéssé átlátható feladatokra költhető, csak és kizárólag a kormány döntése alapján. A Policy Agenda megpróbált belenézni abba, hogy a 2010-es kormányváltás óta hogyan használta fel, vagy inkább ki a kormány ezt a kasszát.

2010 óta mintegy 500 milliárd forintról döntött a kabinet egyszerű kormányhatározatokban. Ekkora összeg volt ugyanis az úgynevezett általános tartalék, vagy újabb nevén „rendkívüli kormányzati intézkedésekre” szolgáló tartalék. Ezt a pénzt elvileg a törvény szerint az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására kell/lehet felhasználni. Azaz ez egy igazán szabad kassza, amelyből a rossz költségvetés tervezési lyukait, és a politikai célú kezdeményezéseket is lehet finanszírozni.

A Policy Agenda által készített összesítés szerint a ciklus első felében még csak mérsékelten költött ebből a tartalékból a kormány, de 2013-ra már 123 milliárd forintról hoztak döntést egyetlen év alatt. 2006 januárja és 2010 májusa között összesen 197 milliárd forintot költöttek el ilyen módon.

A kabinetnek erről a pénzről a költségvetési zárszámadásban ugyan el kell számolnia, de vannak olyan döntések, amelyek nehezen nyomon követhetőek. Ilyen például a Miniszterelnökségnek a dologi kiadásaira fordított összeg, amely felhasználása nem átlátható.

A tartalékból kapott pénzekből 2010 óta a legtöbbet a Belügyminisztérium kapta, 81,5 milliárd forint értékben. Igaz ennek jelentős részét, 55 milliárd forintot a rendőrség többletforrásaira fordították, amely azt is mutatja, hogy a költségvetés tervezésekor szándékosan, vagy hibásan alultervezték az éves kiadásokat. Ezért szükség volt arra, hogy a tartalékból kiegészítésre kerüljenek ezen elkölthető források.

A második helyezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (77,8 milliárd forint), amely összeg majdnem harmada sporttámogatásokra ment el. Ebből a 25 milliárd forintból jutott stadion-építésre, sportszövetségek támogatására is. Természetesen kérdéses, hogy ezek mennyire voltak rendkívüli kiadások, mégha jogilag nehezen is lennének támadhatóak.

A lista harmadik helyén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 58 milliárd forinttal, amely jelentős része, egyetlen tétel még 2010 decemberéből egy 20 milliárd forintos MFB tőkeemelés.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.