Már mindenki tudja: nagy bajban Európa

Angela Merkel német kancellár és pénzügyminisztere, Wolfgang Schauble viszont elutasítja a költségvetési és monetáris élénkítést. A fiskális impulzust a 3 százalékos maastrichti hiánycél miatt, a jegybanki likviditásbővítést pedig az Európai Központi Bank korlátozott mandátuma miatt is vetik el.

Az euróövezetben a krízis után, az adósságválság közepette komoly megszorításokkal reagáltak az elszálló költségvetési deficitekre és adósságrátákra. Ez azonban nem oldotta meg a valutaunió gondjait és az eurórendszer alapvető hiányosságaival sem foglalkoztak igazán, a növekedést azonban teljesen elfojtották a lépések.

Éppen ezért utalt arra Mario Draghi, az EKB elnöke a jegybankárok konferenciáján, hogy a monetáris- és fiskális politikának egyaránt támogatnia kell a növekedés beindítását. Angela Merkel nem örült ennek, hiszen komoly munkája van abban, hogy az euróövezeti országokat megszorításokra bírja. Értesülések szerint a német kancellár fel is hívta az EKB elnökét, hogy kérdőre vonja.

Már deflációról beszélnek

Mario Draghi kedden találkozott Francois Hollande-vel. A francia elnöki hivatal tisztségviselője szerint egyetértettek abban, hogy defláció és lassú fellendülés veszélye fenyeget. Ez új momentum Draghi kommunikációjában, hiszen eddig csak a tartósan cél alatti infláció veszélyéről beszélt. Mindez pedig azt is jelzi, hogy az EKB nem várhat sokáig a monetáris impulzussal.

Merkel megszorításokra épülő politikája mellett már szinte senki sem áll ki. Manuel Valls a hétvégén arról beszélt, hogy Németországnak is szüksége van élénkítésre. A francia kormányfő Draghi pártját fogta. Kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetek is lazább monetáris politikát javasolnak az EKB-nak. Matteo Renzi is abban bízik, hogy Merkel megenyhül.

Az EU soros elnökségét adó Olaszország miniszterelnöke a hétvégén bejelentette, hogy október elején a munkahelyteremtésről és a növekedésről rendeznének EU-csúcsot. Új munkahelyekre nagy szükség lenne, hiszen a valutaunióban továbbra is magas, 11,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. Mostanra azonban nem csak a növekedési és a munkanélküliség adatok aggasztóak, hanem az inflációs mutatók is, amire viszont figyelnie kellene az EKB-nak.

Augusztusban 0,3 százalékra csökkent a pénzromlás mértéke, és sokak szerint már nem csak a 2 százalékos cél van veszélyben, hanem a defláció is egyre fenyegetőbb. Olaszországban és Spanyolországban már csökkentek az árak augusztusban. Ezért az EKB részéről egyre kiterjedt eszközvásárlási program elindítása. Németország azonban továbbra is ellenáll minden olyan fiskális lépésnek, ami megingathatja a költségvetési egyensúlyokat; pedig egyszerre lenne szükség fiskális és monetáris expanzióra.