Még túlértékelt az euró

Tizennégy hónapos mélypontra zuhant az euró tegnap, miután az Európai Központi Bank (EKB) tisztviselői újabb monetáris élénkítés lehetőségéről beszéltek. Egy dollárért kevesebb mint 1,29 eurót kell adni, és már nem kell sokat esnie a közös európai devizának ahhoz, hogy huszonkét hónapja nem látott szintre kerüljön. A gyengébb euró azonban nem csak az EKB lazább monetáris politikájának, hanem a Federal Reserve mennyiségi könnyítésének közelgő befejezésének és várható kamatemelésének is köszönhető. Ez ugyanis erősíti a dollárt.

A múlt héten 10 bázisponttal, 0,05 százalékra csökkentette a kamatot a jegybank, ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy eszközfedezetű értékpapírok vásárlásába kezd és a bankoknak nyújtott alacsony kamatozású hitellel támogatja a növekedést. Benoit Coeuré, az EKB igazgatóságának tagja szerint az erős euró miatt indokolt a lazább monetáris politika.

Az euró túlértékeltsége nem újdonság, mostanra azonban olyan alacsony szintre süllyedt az infláció, hogy ez már az EKB-nak is feltűnt. Augusztusban 0,3 százalékos szintre csökkent a pénzromlás az előző havi 0,4-ről, ilyen alacsony inflációra pedig öt éve nem volt példa. Számos elemző fel is vetette, hogy az eurózóna defláció felé halad. Coeuré tegnap azt mondta, hogy nem tapasztalható defláció, de az infláció túlságosan alacsony.

A pénzromlás ütemének alacsony szintje is már jó ideje ismert: az infláció tavaly ősz óta 1 százalék alatt áll, vagyis az EKB 2 százalékos céljának felét sem éri el, ezért buzdította a Nemzetközi Valutaalap is monetáris élénkítésre a jegybankot. Eddig leginkább a németek tiltakozása miatt nem tudott lépni Mario Draghi vezette jegybank. A második negyedévben viszont már Németország gazdasága is visszaesett, ami közrejátszhatott abban, hogy megváltozott az álláspontjuk.

Vítor Constancio , az EKB alelnöke a hét elején kijelentette, hogy a központi bank nem fogyott ki az eszközökből, és további lépéseket tehet a növekedés támogatására, de ebből a kormányoknak is ki kell venniük a részüket. Szerinte a monetáris politika egymaga nem tudja helyreállítani a növekedést, hiszen ehhez szükségesek fiskális lépések is. Constancio utalt Draghi korábbi szavaira, aki változtatna a túl szigorú költségvetési politikán. Németország támadta is az EKB elnökét a beszéde miatt, de a legtöbb közgazdász egyetért azzal, hogy a megszorítások és a túl szigorú monetáris politika miatt tűnt el a növekedés, és került a defláció szélére az eurózóna.
Az EKB legutóbbi intézkedései hatottak a piacokra, hiszen az euró 1,30-as szint alá süllyedt a dollárral szemben és a tőzsdék is lendületet vettek.

A dinamikus növekedés beindításához azonban nem biztos, hogy elegendő lesz az EKB élénkítése. A legtöbb közgazdász továbbra is a kötvényvásárlási programot tartaná a legjobb megoldásnak, amely az Egyesült Államokban és Japánban is sikeres volt, vagyis alaptalannak tűnik Németország aggodalma, miszerint az eszközvásárlás magas inflációhoz vezet.

Lazítani kellene a költségvetést

Olaszország azt szeretné, ha lazább költségvetési politikát lehetne folytatni az eurózónában, és az EU soros elnökeként a szabályrendszer megváltoztatásán dolgoznak. A pénteki Ecofin ülésen szóba is kerülhet, hogy új alapokra helyezzék a gazdaságpolitikát. Sandro Gozi, uniós ügyelért felelős államtitkár kiemelte, hogy a különböző adósságcsökkentési és költségvetési célokat akkor alakították ki, amikor az infláció és a növekedés is 2 százalék közelében volt, most azonban más a helyzet. Azt azonban nem gondolhatják, hogy Németország ebbe könnyen bele fog egyezni, hiszen a válságkezelés jó indulattal sem nevezethető anticiklikusnak. A nyomás azonban egyre nagyobb: Olaszországban a GDP 0,2 százalékkal esett a második negyedévben, augusztusban pedig 1959 óta először csökkentek a fogyasztói árak.