Változnak a céges támogatások

Augusztus végén új szabályok léptek hatályba az egyedi támogatói döntéssel megítélhető (EKD) beruházási célú vissza nem térítendő állami támogatások terén. Az egyik fő módosítás arra vonatkozik, hogy a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban magasabb lett az a minimális beruházási érték, amely után a vállalatok állami támogatást igényelhetnek új telephely létesítésére vagy egy meglévő bővítésére.

Ezt az összeget a kormányrendelet 20 millió euróban határozta meg szemben a korábbi, az egész országra érvényes 10 millió eurós értékkel. A kevésbé fejlett észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi és dél-dunántúli régióban továbbra is 10 millió euró maradt a küszöbérték.

„Az előírt beruházási összegre vonatkozó differenciálás azt jelzi, hogy a kormányzat ösztönözni kívánja, hogy a cégek minél több beruházást vigyenek Kelet-Magyarországra, illetve Dél-Dunántúlra” – mondta lapunknak a PwC Magyarország támogatási csoportjának vezetője.
Végső Andrea hozzátette: a közép-magyarországi régió helyzete speciális, mert az ország legfejlettebb régiójában 2014 júliusától nem adható regionális állami támogatás, kivéve 86 Pest megyei települést. A támogatott településeken az EKD-konstrukció továbbra is igénybe vehető legalább 20 millió eurót elérő beruházás esetében, igaz, nagyvállalati beruházásnál csak olyan esetben, ha az a meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítésére vagy új létesítmény létrehozására irányul.

Nincs változás olyan esetekben, amelyekben az új munkavállalók 24 havi bérére igénylik a támogatást. Ez alapvetően a szolgáltató központokra jellemző, hiszen esetükben a bértömegből származik elszámolható költség, nem eszközökből. Az egész országra vonatkozóan továbbra is 10 millió euró a minimális beruházási értékhatár. Közép-Magyarországon ez a támogatás is kizárólag a támogatott településeken érhető el, és nagyvállalatok esetében meglevő tevékenység bővítésére nem kapható.

Módosult viszont az EKD-támogatás nyújtásának másik feltételül megszabott munkahelyteremtési kritérium. Eszerint a beruházás értékétől függetlenül a három fejlettebb régióban (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl) száz újonnan létesített munkahelyet kell létrehozni, míg a fejletlenebb négy régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) ötvenet. Megszűnt a korábbi szabályozás azon kitétele, hogy az 50 millió eurónál nagyobb értékű termelő beruházásoknál 200, illetve 100 új munkahelyet kell teremteni. „Ez mindenképpen könnyítés az 50 millió eurónál nagyobb értékű beruházást tervező cégek számára” – mondta a PwC szakértője.

A cégek szempontjából azt is kedvező változásnak értékelte, hogy mostantól már csak a 100 millió euró beruházásra jutó támogatásnál nagyobb mértékű szubvenciót igénylő beruházások esetében, illetve relokáció esetén szükséges a cégeknek belső dokumentumokat benyújtaniuk a tervezett projektek ösztönző hatásáról. Ebben a dokumentumban azt kell a cégeknek bizonyítaniuk, hogy a kért állami támogatás hiányában valósulna meg a beruházás az érintett térségben, vagy a projekt nem lenne kellően nyereséges az adott térségben.

Végső Andrea a változások között azt is kiemelte, hogy az EKD-támogatás a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz mint támogatóhoz került át. Korábban a terület alapvetően a fejlesztési tárcához tartozott, és a Nemzetgazdasági Minisztérium is szakmai ellenjegyzőként részt vett a támogatási kérelmek elbírálásban. „Ez a változtatás felgyorsíthatja a cégek által benyújtott kérelmek elbírálását, ugyanis korábban mind az NFM, mind az NGM aláírta a támogatási szerződéseket, ez lassította a támogatások megítélésének és a szerződéssel kapcsolatos módosítások folyamatát” – tette hozzá.

Az EKD-támogatásokat kezelő szerv, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) – augusztus előtti nevén Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – pedig egy új feladatot kapott. A támogató döntések előkészítésén és a szerződések kezelésén kívül a kormányhatározat értelmében a HIPA látja el a támogatott beruházások költségeinek elszámolásával kapcsolatos teendőket, amely feladatokat áprilisi megszüntetéséig a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., azt követően pedig az NFM látott el. Ezzel egy kézbe került az EKD-támogatások kezelése a döntéselőkészítéstől a kifizetésig.

A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban a nagyvállalatok ezekre a célokra az előző hétéves ciklussal szemben várhatóan már nem kaphatnak EU-támogatásokat, így a PwC szakértője arra számít, hogy továbbra is élénk lesz a cégek érdeklődése az EKD-támogatás iránt.

A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban a nagyvállalatok ezekre a célokra az előző hétéves ciklussal szemben várhatóan már nem kaphatnak EU-támogatásokat, így a PwC szakértője arra számít, hogy továbbra is élénk lesz a cégek érdeklődése az EKD-támogatás iránt. -->