Az utcán és a Parlamentben is a világháló volt a középpontban

Ismét több ezren, bár a hétvéginél kevesebben tűntettek Budapesten az internetadó ellen miután a kormánypártok egyelőre csak egy felső plafont húznának az új tehernek. Azt persze továbbra sem tudni, mi lesz a javaslat végső sorsa. Beszédes, hogy a tegnap megkezdett parlamenti vitában a kormányzati expozét tartó Tállai András nemzetgazdasági államtitkár azt mondta, "javaslatot tesznek arra", hogy az új adót bevezessék, és sietett kiemelni, hogy a nyereségadót jövőre már levonhatják majd a szolgáltatók a külön teherből.

A lapzártánkig beérkezett egyetlen kormánypárti módosító indítvány éppen a korábban lefelejtett sapkát tenné rá a gigabyte-onként 150 forintos teherre, mégpedig magán-előfizetésenként 700, céges számlánként pedig ötezer forintban maximálva a havi adót. Ilyen plafon – külön helyen – létezik a beszélgetésekre és sms-ekre vonatkozó adónál is.

A tüntetők – és a vitában a teljes ellenzék – a teher teljes visszavonását követelték, és ilyen módosító indítványt is adtak be többen – a szavazáskor azonban még el lehet mozdulni más irányba is. További visszavonulási lehetőség a kormány számára, ha az internetre és a beszélgetésre vonatkozó adóknak egy közös plafont állapítanak meg. Ezzel a befizetendő összeg voltaképp alig változna, csak a külön netes számlákon jelentkezne pluszteher, vagyis a kormány bevezetné az internetadót, meg nem is.

A megoldás esetleges életképességére utal, hogy a kormányzat épp azzal érvelt: azért kell a világhálóra az ad, mert ott kerülik meg a távközlési terhet. A végső döntés még várat magára, addig két körben szavaznak a honatyák a tervekről – az első módosítás után még bőven szokott lenni változás. Ezekből néhány szinte kötelező (lásd keretes anyagunkat). A kormánynak ráadásul nem is jelent akkora engedményt a netes adó jelentősebb részének az elengedése. Az adóváltozásoktól várható bevételi többletnek ez ugyanis nem a legnagyobb részét teszi ki.

A Világgazdaság számításai szerint a kormány az adóváltozásokkal több mint százmilliárdos többletbevételre tehet szert – s akkor még nem számoltunk a kisebb jövedéki adóemelésekkel. Úgy néz ki, a kormány a legnagyobb ajándékot nem az első házasoknak, hanem az ukrán piacon veszteséget elszenvedő OTP Banknak adja, miközben jelentős gesztust tesz a pénzügyi szektor egészének is. A tranzakciós illeték új szabályaival a kabinet ismét a készpénzkímélő fizetés felé tereli ugyanis a bankszámla-tulajdonosokat: a kártyás vásárlásokon megszűnik a 0,3 százalékos teher, csak egy éves díj lesz: a normális plasztikoknál 800 forintos, míg a modernebb, érintősöknél csak ötszáz. (Utóbbiak száma egyre nagyobb, már 2,2 millió ilyen kártyát tart nyilván az MNB).

Akárhogy is: a kártyás vásárlási forgalom után a kormány az idén számításaink szerint több mint 6,6 milliárdos adóra számíthat, míg az éves díjból ennél egymilliárddal kevesebbet kasszíroz majd. Ez az engedmény ma a harmada annak, mint amennyibe az első házasok kedvezménye kerülhet összesen.

Jelentős bevételt a cafeteria-terhek emelésével ér el a kormány – persze akkor, ha a cégek nem csökkentik a munkavállalói juttatások mértékét az adóemeléssel párhuzamosan. A legutóbbi adóemeléskor ez történt, a cafeteria-piac jelentősen zsugorodott, igaz: ebben az akkor megjelenő új rendszernek éppúgy lehetett hatása mint a gazdasági válságnak. A munkahelyek számának növekedése most keresleti piacra utal, miközben a visszaváltozó rendszerben a piac régi-új szereplőkkel gazdagodhat, vagyis elképzelhető, hogy az adóemelés ellenére is megmaradnak a korábbi juttatások.

A legnagyobb összeg jöhet azonban a kereskedelem megadóztatásával. Az eddig 0,1 százalékos élelmiszerbiztonsági felügyeleti díjat – mint arról már korábban beszámoltunk – sávos rendszerben emeli a kormány: az 500 millió forintnál kisebb forgalmú boltok mentességet kapnának, míg 50 milliárdig maradna a mostani teher.

Ám e felett brutális emelés jön: a legnagyobb forgalmú hálózatok óriási összegeket fizetnek majd: a Tesco-nak akár 25 milliárd forintba is kerülhet majd a teher, míg a Spar 12 milliárd forintot fizet majd. Pesszimista becsléssel csak ebből az intézkedésből 35-45 milliárdot remélhet a költségvetés. A fogyasztást terhelő adók növelése azonban a szeszes italok terhének emelésével lesz csak teljes: becslésünk szerint a piac megadóztatásával 20-25 milliárdos bevételt érthet el a kabinet.

Hibás maradt a törvény

A befektetési alapkezelők teljes bevételét elvenné a kormány – legalábbis a törvény betűje szerint. A benyújtott tervezetben bőven vannak bakik. Erre példa, amikor a befektetési alapok kezelőinek új különadóját határozzák meg, mégpedig az általuk az idén beszedett díj 25 százalékában. Ez sem kis teher, csakhogy a tervezet szerint az adót negyedévente kell megállapítani és befizetni. Azt a jogszabályalkotók elfelejtették odaírni, hogy az éves adó negyedére gondolnak, így viszont a törvény egyértelműen úgy szól, hogy minden egyes negyedévben a bevétel 25 százalékát, vagyis az egész évben a teljes bevételt be kell fizetni. A másik óriási tévedés (az internet adó sapkájának lefelejtésén túl) a kétgyermekesek kedvezményénél fordult elő: itt ugyanis egyszerűen elfelejtették odaírni, hogy jövőre az ideivel egyező (gyermekenként havi tízezer forintos) kedvezmény járna nekik, ennek hiányában viszont egy fillért se kaphatnának.