Bod Péter Ákos: Varsó lekörözte Budapestet

Elkezdett élénkülni a fogyasztás, és a beruházások is bővülnek, így idén 3 százalék körül alakulhat a gazdasági növekedés – mondta Bod Péter Ákos az Erste Bank és a Világgazdaság üzleti reggelién. A Budapesti Corvinus Egyetem professzora kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank a legoptimistább, miután 3,3 százalékos GDP-bővülést jósolnak, de a Nemzetközi Valutaalap szerint is 3 százalék közelében lehet a növekedés. – Nem akarom elrontani a politikusok ünnepét, de jövőre más lassabb lesz a növekedés üteme – hangsúlyozta Bod Péter Ákos. Szerinte a magyar gazdaság teljesítménye nagyban függ néhány vállalat „napirendjétől”, ami jól látszik az augusztusi ipari termelés alakulásában, amikor egy autógyár átmeneti termeléscsökkenése miatt megállt a növekedés.

A legnagyobb kérdés most az, hogy változtat-e eddigi gazdaságpolitikáján a kormány a választások megnyerésével. Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben államosításokat láthattunk azokon a területeken, ahol nem működik megfelelően a piac a kabinet szerint. – Eddig nem láttunk erőfeszítéseket az újraelosztás csökkentésére, amit most Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter újra megígért. Ehhez azonban mérsékelni kell a kiadásokat, de csökkenteni lehetne az adókat is.

A Corvinus Egyetem tanára kiemelte, hogy a bérek jelentősen nőttek a nem tervezett inflációcsökkenés miatt. Technikai defláció van, hiszen augusztusban 0,5 százalékkal csökkentek az árak, de nem a japán-típusú árcsökkenés, hanem a rezsiharc eredménye miatt tűnt el az infláció.

Szerinte ennek a hatásnak a kifutásával az árindex fel fog menni 2-3 százalékra. Ez azt is jelenti, hogy fájhat a gazdasági miniszter feje, mert a költségvetési bevételeket apasztja a túl alacsony infláció. A költségvetési hiány így felszaladhat 3 százalék fölé, de a kormány nem engedheti meg, hogy újra túlzottdeficit-eljárás alá kerüljön az ország.

Most azon dolgoznak, hogy lehetne stabilizálni a költségvetést. – Nem kellett ígérni semmit a választás előtt, bármit be lehet tenni a költségvetésbe. Az egyik logika, hogy versenyképessé kell tenni a gazdaságot, vagyis nem lehet újabb adókkal és nem szokványos módszerekkel stabilizálni a büdzsét. A másik irány, hogy átalakítják a tulajdonviszonyokat, kiküldik a külföldi szereplőket, akikre nincs szükség. Ezzel az a baj, hogy a nagy külföldieket nem lehet kis hazai cégekkel helyettesíteni. A Sodexot kiküldte a kormány a Közgáz menzáról, azóta nem csinálja senki a menzát – említett egy példát Bod Péter Ákos. A kormányzat erős ambíciója, hogy bankot vegyen, államosítsa a tankönyvpiacot és beszálljon az olajszektorba, de ez költséges.

A magyar gazdaság a térségben elveszítette kedvező pozíciójának egy komoly részét. – Még most sem jutott vissza a 2007-es szintig a magyar GDP, a lengyelek 25 százalékkal feljebb vannak azóta. Olyan cégek, amelyek Budapestet azonos súllyal kezelték Varsóval, kezdik áttelepíteni bázisukat Lengyelországba. Néhány cég áttelepítette központját Varsóba, és onnan irányítják a magyar céget is – emelte ki a professzor. Szerinte nem is fogjuk tudni visszaszerezi a korábbi pozíciónkat.

Beindul a hitelezés

Fél-egy évvel a válság után az exportáló cégeknél helyreálltak a kapacitások, még a kkv-szektorban is – mondta az üzleti reggelin Gál Lóránd, az Erste Bank budapesti régióvezetője. Azoknál a cégeknél, amelyek a magyar fogyasztókból éltek, komoly problémákat láthattunk. Az elmúlt fél évben azonban már a kedvezőek a jelek. Amióta a lakossági fogyasztás megindult, azóta robosztus növekedést láthatunk a hazai piacra termelő vállalatoknál is. Gál Lóránd szerint az is jó, hogy az EU-s fejlesztési források nagyobb része megy a kkv-szektorba.