A börtöncégek jobban teljesítenek

Az elmúlt években rendre megközelítette, sőt meg is haladta a 14 milliárd forintot a büntetetés-végrehajtáshoz tartozó 11 gazdasági társaság éves nettó árbevétele. A börtöncégek 2010-ben még csak 6 milliárdos árbevételt produkáltak, eredményességük azt követően vett nagy lendületet, miután a kormány fokozatosan az állami szektor egésze számára kötelezővé tette, hogy ezektől a gazdasági társaságoktól szerezzék be az általuk gyártott árukat, illetve vásárolják meg a nyújtott szolgáltatásokat. Először csak az államigazgatási és a rendvédelmi szervekre, majd a kórházakra, a szociális és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó intézményekre is kiterjesztették a rendeletek hatályát.

Ezek a jogszabályok gyakorlatilag értékhatártól függetlenül kötelezővé teszik az intézmények számára, hogy amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának cégei – a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében – gyártanak, azt e cégektől szerezzék be. A 100 ezer forintnál drágább termékeknél és szolgáltatásoknál kötelező a BVOP Központi Ellátó Szervétől (KESZ) ajánlatot kérni, de például a hulladékkezelésnél a kötelezettség 100 ezer forint alatt is él. A költségvetési szerveknek a közbeszerzési eljárás lefolytatását igénylő tervezett beszerzésekről is tájékoztatni kell a KESZ-t, a közbeszerzést is ők folytatják le.

A BVOP-nál azonban nem elégednek meg ennyivel. Mint Lajtár József bv. vezérőrnagy, az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese fogalmaz: biztosak abban, hogy gazdasági társaságaik előtt még bőven vannak lehetőségek. Ezek kiaknázására januártól holdingszerűen működnek majd a börtöncégek, egy holderként létrehozott új cég irányítása és felügyelete alatt. Egységes árképzést, versenyszabályozást, kockázat-elemzést alakítanak ki a hatékonyság növelése, a veszteségek minimalizálása és a nyereség maximalizálása érdekében – részletezi a vezérőrnagy. Mivel ehhez számos területen szükséges fejleszteni, beruházni, ennek finanszírozására a megtermelt nyereség a cégeknél marad, amelyeknek így érdekük is a bevételek folyamatos növelése. (2013-ban összesen 1,5 milliárd forintos üzleti eredményt produkáltak a cégek, a legmagasabb nyereséget, 468 millió forintot a Pálhalmai Agrospeciál Kft. realizálta. Veszteséggel egyik cég sem zárt.)

Miután az elmúlt években az összes egyenruhásnak új uniformist kellett biztosítaniuk, a büntetés-végrehajtás kalocsai, sátoraljaújhelyi és balassagyarmati cégei a ruházati cikkek előállításában jelentős tapasztalatra tettek szert. Most az a cél, hogy a jövő év során teljesen önállóan, alvállalkozók bevonása nélkül képesek legyenek az állami szektorból érkező igények kielégítésére. A kórházakat is igyekeznek minél jobban kiszolgálni: egy konzorciumi megállapodás keretében hamarosan nem csak lepedőt, ágyneműt, hanem steril, illetve egyszer használatos textíliát is képesek leszek előállítani Kalocsán. Szintén konzorciumi megállapodással, de idén ősztől a KLIK számára már iskolák osztálytermeinek gyakorlatilag komplett bútorzatát is vállalni tudja a sopronkőhidai kft.

Amiben jelentős előrelépést kell elérni, az a mosatási szolgáltatás, ami most még csak a megkötött szerződések a 8 százalékát teszi ki. A cél a vezérőrnagy szerint az, hogy ebben belátható időn belül továbblépjenek, akár a meglévő mosodák átvételével, akár zöldmezős beruházásokkal.

„Tényleges piaci szereplőként szeretnénk a jövőben megjelenni, elsősorban az alapvetően ember-, azon belül is a kézimunka-igényes áruk és szolgáltatások piacán, hiszen a bv. intézetekben fogvatartottaknak bőven van idejük az olyan aprómunkára, amit a börtönfalakon kívül már senki nem vállal, mert nem éri meg” – mondja Lajtár József. Ilyen például az elektronikai hulladékok szétszerelése: jelenleg ilyet csak elítéltek bontanak, és például a lecserélt villanyórák minden darabja, a bakelit külsőn kívül, teljesen újrahasznosítható. De svájci megrendelésre például speciális emelő-berendezéseket gyártanak kórházi ágyakhoz, német autókhoz pedig például Szegeden készül az ülésfűtés.

A két foglalkoztatási formában egyébként több mint 7500 fogvatartott dolgozik. A börtönmunka ugyan nem nyugdíjszerző tevékenység, és az alap munkadíj mindössze a minimálbér egyharmada, de a legtöbben ebből finan-

szírozzák a saját benti életüket.

A két foglalkoztatási formában egyébként több mint 7500 fogvatartott dolgozik. A börtönmunka ugyan nem nyugdíjszerző tevékenység, és az alap munkadíj mindössze a minimálbér egyharmada, de a legtöbben ebből finan-

szírozzák a saját benti életüket. -->