Az évtized végére jöhet az azeri gáz Európába

Maros Sefcovic a Déli Áramlatban érintett tagországok energiaminisztereinek brüsszeli találkozóján kiemelte: jelenleg keresik a lehetőségeit annak, hogyan lehet felgyorsítani a Déli Gázfolyosó megvalósítását. Ezzel kapcsolatban Sefcovic megerősítette: az azeriek ígéretet tettek, hogy menetrend szerint halad annak a projektnek a megvalósítása, amely 2019-re képes lesz földgázt szállítani az unió határáig a Kaszpi-tenger partjáról.

Ami a Déli Áramlatot illeti, Sefcovic közölte: az orosz fél semmilyen hivatalos csatornán nem értesítette, hogy leállítja a projektet, a Vlagyimir Putyin államfő által múlt hétfőn bejelentett döntésről Brüsszel csak a sajtóból értesült. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott, „a labda az oroszoknál pattog” a vezetékkel kapcsolatban, Sefcovic azonban most újra elismételte az unió fenntartásait, konkrétan, hogy a vezeték üzemeltetője nem lehet azonos a benne áramló nyersanyag szállítójával.

Mint mondta, a jelenlegi helyzetben minden tagállamtól szeretne pontos tájékoztatást kapni az országok sajátságairól, hogy milyen más energiaforrások állnak rendelkezésükre, illetve hogy céljaik eléréséhez igényt tartanak-e valamely uniós forrásra (ilyen a Connecting Europe alap, a nemrég bejelentett 315 milliárd eurós beruházási csomag, illetve a tavaly elfogadott, közös projekteket tartalmazó lista).

A brüsszeli találkozóra hivatalos volt az orosz fél is, a meghívást azonban Alekszandr Novak, a moszkvai kormány energiaminisztere a Tassz tudósítása szerint azzal utasította el, hogy „nem vagyunk az Európai Unió tagja”. Novak egyúttal azt is jelezte, a Déli Áramlat leállításával párhuzamosan felmondják azokat a kétoldalú megállapodásokat is, amelyeket az érintett országokkal kötöttek.