Mire gondolhat az EKB?

Ez lesz a részvény- és kötvénypiaci befektetők számára a jövő hét legnagyobb rejtvénye.

Az elvi szándékot - hangsúlyozottan végszükség esetére - a bank elnöke legutóbb a múlt héten megerősítette, de a részletekkel változatlanul adós maradt.

Közben folytatódik a találgatás arról is, mikor emeli alapkamatát az amerikai jegybankrendszer (Fed), és merre tart a kínai gazdaság.

Az euróövezeti megfejtéshez az EKB maga adhat némi kulcsot, amikor csütörtökön megtartja második árverését célzott rendkívül hosszú lejáratú - négyéves - refinanszírozási hiteleiből (TLTRO) a kereskedelmi bankok számára.

Ha megint gyenge lesz a kereslet ezekre a rekord alacsony alapkamaton osztott hitelekre, akkor valószínű, hogy az EKB-nak erősebb eszközöket kell bevetnie. Ez már csak a mennyiségi enyhítés lehet, azaz állampapírok elsődleges piaci vásárlása nagyobb mennyiségben - mondják az elemzők. Ám, ha most jobb lesz a kereslet, akkor az EKB még fontolgathatja a következő lépést.

Az EKB idén kétszer csökkentette alapkamatát, júniusban és szeptemberben, végül 0,05 százalékra. Szeptemberben megtartotta első TLTRO-árverését, de a bankok mindössze 82,6 milliárd euróra tartottak igényt. Az elemzői konszenzus szerint a jövő héten 150 milliárd eurót is elérhet a bankok kereslete, de a TLTRO típusú enyhítés még így is messze marad attól a 400 milliárd eurótól, amit az EKB erre a célra szánt a szeptemberi és a decemberi menetben.

A szeptemberi és a novemberi kezdés óta alig haladt az EKB két másik likviditásnövelő programja is: fedezett pénzintézeti kötvényekből eddig 17,8 milliárd euró erejéig kínáltak fel a tulajdonosok az EKB-nak, eszközfedezetű értékpapírokból (ABS) pedig mindössze 368 millió eurót tudott vásárolni a bank.

Mindez együtt is jócskán elmarad attól a körülbelül ezer milliárd eurótól, amennyivel az EKB belátható időn belül növelni kívánja eszközállományát.

Az EKB legutóbb 2011 végén és 2012 elején próbálkozott rendkívül hosszú lejáratú - akkor hároméves - refinanszírozási hitelekkel. Pillanatok alatt elkelt kevéssel több mint ezer milliárd euró, de hamar kiderült, hogy a kereskedelmi bankoknak nincs szükségük a pénzre. Éltek az előtörlesztés lehetőségével, és ma már csak nem egészen 260 milliárd euró van náluk ebből a forrásból.

Úgy tűnik tehát, nem a hitel kevés, hanem a hitelfelvevő: amíg az euróövezetben a válság előtti ütemtől elmaradva nőnek a lakossági jövedelmek és gyenge a lakossági kereslet, addig nem lesz hiteligény a gazdaságban, bármekkora és bármilyen olcsó is annak kínálata. Az EKB legutóbbi statisztikái szerint az euróövezeti magánhitelezés - a lakosság, illetve a termelő és a szolgáltató vállalatok számára -, habár lassulva, de makacsul tovább apad.

Várhatóan erre figyelmezteti már hétfőn az EKB elnöke, Mario Draghi az euróövezeti országok pénzügyminisztereit. Hírügynökségek előzetes értesülése szerint az értekezleten elismétli majd, hogy bármilyen alacsony kamat és megannyi más pénzügy-politikai enyhítés, likviditásnövelés sem helyettesítheti azokat az adó-, nyugdíj- és munkaügyi reformokat, amelyekkel szerinte csökkenteni lehetne a rekord közeli munkanélküliséget. Draghi korábban is gyakran emlegette költségvetési ösztönzés szükségét, mondván, a költségvetési egyensúly célja nem sérülne, ha a kormányok elvennének pénzt onnan, ahol nem nagyon kell, és többet adnának arra, amire nagyon kell.

Hétfőn megjelenik a német ipari termelés októberi és a francia üzleti hangulat novemberi adata, amelyek várhatóan a nehézségek folytatódására utalnak majd. Kedden a német külkereskedelem és a feldolgozóipar, szerdán az októberi francia ipari termelés számai következnek. Csütörtökön az olasz ipar októberi termeléséről jelennek meg az adatok, a német Ifo gazdaságkutató intézet pedig előrejelzéseit adja közre. Pénteken az EU statisztikai hivatala ismerteti az euróövezeti és az EU-beli ipari termelés októberi adatait. Ezek szintén segíthetnek az EKB szándékainak fürkészésében.

A tengerentúl, a fellendülőben lévő amerikai gazdaságban már nem pénzügy-politikai enyhítés a tőzsdei fogadások tárgya, hanem ellenkezőleg: mikor kezdi a kamatemelést jövőre a Fed, csak szeptemberben, vagy már júliusban?

A találgatásokhoz további muníciót adhatnak a jövő héten megjelenő adatok: kedden az amerikai kiskereskedelem múlt heti számai, csütörtökön a múlt heti új munkanélkülisegély-igénylések, illetve az amerikai export- és importárak novemberi adatai következnek. Pénteken a novemberi amerikai termelőiár-index és a Michigani Egyetem előzetes e havi fogyasztói hangulatmutatója érkezik.

Hétfőn kiderül, hogyan alakult a kínai külkereskedelem novemberben, miután az októberi adatok arra vallottak, hogy a világ második számú gazdaságának harmadik negyedévi lassulása folytatódik. Ezt a kőolaj szabadpiacán is figyelik majd a befektetők, miután az olaj ára nyár óta több mint harmadával esett, főleg a gyengülő ázsiai gazdasági kilátások miatt. Szerdán a kínai fogyasztói- és termelőiár-infláció adatai jelennek meg, tájékoztatva a befektetőket arról, várható-e további ösztönzés a kínai gazdasági-pénzügyi kormányzattól a központi bank novemberi kamatcsökkentése után.

MTI-->