Kelet-közép-európai régiónk egyre izgalmasabb, világpolitikai szempontból felértékelődik. Itt csap össze az orosz és az amerikai energetikai befolyás. Ki az úr Ukrajnában? Mit enged meg katonailag Vlagyimir Putyin? Valóban sikerült-e véglegesen megfúrni a Déli Áramlat kelet-nyugati gázvezetéket? Hogyan juttatható el a térségbe az orosz gáz alternatívája, vannak-e a cseppfolyós gáz (LNG) fogadására alkalmas infrastruktúrák? Ilyen kérdések sorjáznak és ebben a hangulatban egyre fontosabb az INA kérdése is.
Amerikai szemmel már az is aggasztó, hogy bizonytalanság van a társaság tulajdonosai körül, mennyivel aggasztóbb lenne, ha orosz kézbe kerülne a Mol irányító pakettje, vagy akár az egész INA. Az adrriai tengeri kijárat orosz érdekszféra alatt? Nem csoda, hogy amerikai szemmel is izgalmas a helyzet.
Ebben a koordináta-rendszerben egészen máshogyan tud kinézni az INA helyzetének, illetve a Mol Nyrt. és a horvát állam sokféle konfliktusának amerikai megítélése Budapesten, mint Zágrábban. Miközben bizonyára Magyarországon és Horvátországban is inkább a hazai narratívákat, a nemzeti érdeket sajátítják el a politikusok, az elemzők és az újságírók, ebben a kérdésben mintha kicsit fordítva ültek volna a lovon. Itthon az amerikai kitiltási botrány kapcsán a sajtó azt taglalta, hogy lehet-e az ügynek köze a Mol-INA helyzethez, vagyis az amerikaiak esetleg azért keménykednek a magyar politikai vezetéssel, hogy a magyar állam nehogy támogassa a Molt abban, hogy orosz olajcég felé adja el INA-részesedését. Eközben Zágrábban azon lepődött meg a közvélemény, hogy Kenneth Merten zágrábi amerikai nagykövet milyen szokatlanul nyíltan fogalmazott. Arról nyilatkozott a Vecsernyij List újságírójának, hogy számára érthetetlen módon Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter március óta képtelen válaszolni arra a javaslatára, miszerint mediátorok segíthetnék a Mol Nyrt. és a horvát állam nézetkülönbségeinek feloldását. Pedig - mint a nagykövet elmondta - az Egyesült Államok nem is a saját kormányzati tisztviselőit szerette volna ajánlani, hanem négy neves, nem-amerikai szakemberből álló listát nyújtott át.
Ivan Vrdoljak személye amúgy is ma már egyre inkább a fő akadályává vált az előrelépésnek. Pártja, a HNS (Horvát Nemzeti Párt) ma már nem mérhető népszerűségű, támogatottsága teljesen elfogyott, így jövőre, a 2015-ös parlamenti választások után már aligha lesz tényező, ám addig rengeteg kérdésben szembe megy Zoran Milanovics miniszterelnökkel, aki a kormánykoalíció legerősebb pártjának, az SDP-nek (Szociáldemokrata Párt) a tagja.
A miniszterelnök és a gazdasági miniszter eltérő álláspontját lehetett tapasztalni az elmúlt héten is. November 25-én, kedden a Mol-csoport vezetői, Molnár József vezérigazgató és Áldott Zoltán INA-vezető ismét tárgyalóasztalhoz ültek Vrdoljakkal. A hangulat aligha lehetett jó, hiszen megelőzőleg a horvát gazdasági tárca éppen visszavonta egy kitermelési koncessziót az INA-tól, a Száva folyó és Északnyugat Horvátország területeire vonatkozó kutatási engedélyeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.