Útlezárás közben egyeztetés

Miközben a mostani kormányzati ciklus egyik fő célja a „segély helyett munka” olyan szintű kiterjesztése, hogy 2018-ra Magyarországon megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság, a felmérések szerint a bérből és fizetésből élők között is egyre több a szegény. A Policy Agenda számításai szerint ma Magyarországon körülbelül egymillió dolgozó keres a létminimumnál kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy havonta 87510 forintot sem visz haza a mintegy négymillió munkavállaló negyede.

Munkáltatóként az állam sem mutat jó példát: a közszférában foglalkoztatott mintegy 660 ezer munkavállaló közül nagyjából 40 ezren minimálbért (101 500 forint) dolgoznak, 145–150 ezren a szakmunkás bérminimumot (118 ezer forint) keresik meg csupán. Nem véletlenül tüntettek „Tele a puttony” feliratú táblákkal december 6-án a közszolgálati dolgozók. Az Európai Szakszervezeti Szövetség, szintén a közelmúltban azt hangsúlyozta: jelentős reálbér-növekedésére van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot erős növekedési pályára lehessen állítani, és növelni lehessen a fizetőképes keresletet.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség idén ősszel elkészített, a dolgozói szegénység elleni programja szerint Magyarországon ehhez mindenki számára átlátható, középtávú és garanciákkal övezett bérfelzárkóztatási programra van szükség. Ennek részeként egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét, meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt, illetve fokozatosan közelíteni kell a minimálbért és a létminimumot. Jelenleg a nettó minimálbér összege (a gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum 76 százaléka, 2018-ban a két összeg közötti távolságnak nullának kellene lennie.

A bérfelzárkóztatásra azonban egyelőre semmi esély, ezért is tart országszerte félpályás útlezárást hétfőn reggel 7 és délután 4 óra között a LIGA Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). A szakszervezetek a bérfelzárkóztatási program mellett a Munka törvénykönyve, a sztrájktörvény, a cafeteriarendszer és a korkedvezményes nyugdíj újratárgyalását sürgetik, ám a kormány egyelőre kizárólag a jövő évi minimálbérekről hajlandó egyeztetni, a többit későbbre halasztaná. Az MSZOSZ-nél viszont, miként Pataky Péter elnök fogalmazott, már régen „elszakadt a bizalomcérna”, a kormány évek óta nem tekinti őket tárgyalópartnernek, most is már csak az adótörvények elfogadása után volt hajlandó egyeztetni, kész tények elé állítva ezzel a tárgyalófeleket.

„Ebben a helyzetben már csak bruttó minimálbér-emelésről beszélhetünk, aminek évente 10 százalék felett kellene lennie. Az emelés alsó határát a szakszervezetek 5 százalékban határozták meg, ami ez alatt van, az már nem felzárkóztatás” – mondta Pataky Péter. A szakszervezeti vezető szerint ennél kisebb mértékű minimálbér-emelésről csak akkor lehet szó, ha a többi munkavállalói követelésről is érdemben hajlandó tárgyalni a kormány.
Miután a kormány erre egyelőre nem hajlandó, a munkaadói oldalnak kellene engednie, mégpedig igen csak sokat az eredeti 1,8 százalékos ajánlathoz képest. Ez csütörtökön részben meg is történt: a munkáltatók a minimálbért és a garantált (szakmunkás) minimálbért 3 százalékkal emelnék, míg az ajánlott bér esetébe is 3-4 százalékos emelést javasolnak – közölte lapunkkal Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy fogalmazott: „nagyon tovább nincs, mert ennek már van reáltartalma is”. Hozzátette: mindenkinek a megegyezés az érdeke, de a jelenlegi feszült helyzet nem a szakszervezetek és a munkáltatók miatt alakult ki. „Nyilván a kormány is egyezséget akar, csak az egyezséghez vezető út fáradalmait megspórolta, így most vesztesek alkudoznak az esendők bérén” – mondta.

Egy biztos, a hétfői demonstráció ideje alatt is folytatódnak a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti egyeztetések. Közben december 19-ére már összehívták a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amelyen hivatalosan be szokták jelenteni a megállapodás tartalmát. Ha addig mégsem születne meg az egyezség, a kormánynak joga kihirdetni a jövő évi minimálbért, ilyenre egyébként éppen az első Orbán-kormány idején, 2000-ben volt már példa. Akkor emelkedett egyébként a legnagyobb mértékben, 20-ról 40 ezer forintra a minimálbér. Három évre rá viszont nem volt minimálbér-emelés.