Milyen jelzéseket küld kamatemelési szándékairól az amerikai jegybank (Fed) a nyíltpiaci bizottság kedden kezdődött kétnapos ülésén? Ez a kérdés tartotta izgalomban a befektetőket és az elemzőket. Az amerikai gazdaság jól teljesít, a múlt esztendő harmadik negyedében öt százalékkal bővült, ám a decemberi foglalkoztatási adatok arra utaltak, hogy a bérek nem növekednek. A teljes inflációs mutató 0,8 százalékra süllyedt, és az ütem tovább lassulhat, miközben a munkanélküliség 5,6 százalékra mérséklődött.
A decemberi ülésen a döntéshozók azt sugallták, hogy áprilisig biztosan nem emelkedik meg a nulla százalékra levitt irányadó kamat, de ezt követően elvileg bármikor, ha az adatok megelőlegezik ezt a lépést. Ám közben a dollár erősödik tovább, hűtve az inflációt. Az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten meghirdetett mennyiségi lazítási programja több mint ezermilliárd eurót fecskendezhet a gazdaságba, és lényegében pótolja azt a pénzmennyiséget, amely a globális likviditásból kiesett, amikor a Fed októberben befejezte az eszközvásárlásokat. A Citigroup és a Bank of America elemzői ezért úgy gondolják, hogy megnyílt az út a kamatemelés előtt. Ilyen körülmények között kevésbé kell attól tartani, hogy a nemzetközi piacokat megrángatják a Fed intézkedései.
Az erős dollár azonban megfontolásra késztetheti a kétszázalékos inflációs cél elérésére is figyelő amerikai jegybanki vezetőket. Az euró a görög választási eredmények megismerése után már csak 1,10 dollárt ért, keddre visszakapaszkodott 1,13 közelébe. De a legtöbb előrejelző arra számít, hogy az árfolyam egy éven belül az 1,10-es szint alá bukik. A másik dilemma a bő félév alatt megfeleződött olajár. Ám Janet Yellen jegybankelnök decemberben leszögezte: ez átmeneti állapot. A monetáris politikának az olajárra nincs hatása, ezért a Fed elemzői inkább az energia- és élelmiszeráraktól szűrt maginfláció alakulását követik nagyobb figyelemmel.
Az EKB mennyiségi lazítási programja, és nyomában az euró zuhanása nehéz helyzetbe hozott jegybankokat Európában. A svájci és a dán például negatív kamat bevezetésére kényszerült. A BNP Paribas szerint a –0,75 százalékos svájci irányadó kamat tovább csökkenhet, és ha romlik a fizetési mérleg egyenlege, akkor enyhülhet a frank erősödését kiváltó folytonos nyomás is.
Az EKB mennyiségi lazítási programja, és nyomában az euró zuhanása nehéz helyzetbe hozott jegybankokat Európában. A svájci és a dán például negatív kamat bevezetésére kényszerült. A BNP Paribas szerint a –0,75 százalékos svájci irányadó kamat tovább csökkenhet, és ha romlik a fizetési mérleg egyenlege, akkor enyhülhet a frank erősödését kiváltó folytonos nyomás is. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.