Kevesebb kamatadó tavaly

2014-re vonatkozóan 43,1 milliárd forintnyi, kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó kötelezettséget vallottak be Magyarországon az előzetes adatok alapján, amely 38,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi 69,8 milliárdtól – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunknak adott tájékoztatásából.

Az NGM közlése szerint tavaly a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulásból (EHO) származó bevétel 8,1 milliárd forintot ért el a kamatjövedelmek után, vagyis ezt beszámolva is jelentősen csökkenhetett a kamatjövedelemekből származó adó- illetve járulékbevétel. A bevételek megcsappanása persze az elmúlt időszak pénzpiaci fejleményei tükrében egyáltalán nem meglepő. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a 2014 novemberéig tartó egy év alatt közel 1,1 százalékponttal, 1,55 százalékra csökkent a háztartások lekötött forintbetétei után fizetett kamatláb átlagos mértéke, vagyis az elben elérhető kamat – és az ebből számítható adó – mértéke alaposan lecsökkent még az egy évvel korábbi, egyébként sem túl magas értékről is. Ráadásul a háztartások az elmúlt években látványosan elfordultak a lekötött betétektől: míg 2013 novemberében még a betétek 32 százaléka volt látra szóló, illetve folyószámlabetét, két hónappal ezelőtt már 40,7 százalék tartozott ebbe, a nulla közeli kamat mellett működő kategóriába.

A havonta lekötött betétek mennyisége is látványosan zuhant az elmúlt években: míg 2011 novemberében még 1157 milliárd forintot forgattak meg a pénzügyi szolgáltatóknál a háztartások, 2014 végén alig több mint 460 milliárdot. Mindekzöben a szektornál lévő készpénz állománya látványosan emelkedik: novemberben 2836,3 milliárd forintot tett ki az MNB adatai szerint, 12,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Igaz ugyan, hogy a betétekből eltűnő pénz igen jelentős része a befektetési alapoknál és állampapírban kötött ki – amelyek hozamai után szintén kamatadót kell fizetni –, ám ez csak részben elegendő a betéteknél kieső bevétel kompenzálására. A jelenlegi helyzet gyors megváltozására pedig a jelek szerint nincs sok esély.

A forrásgyűjtésben csak mérsékelten érdekelt pénzügyi szolgáltatók ugyanis nem művelnek csodákat a kínálati oldalon: a minden különösebb feltétel nélkül elérhető, éven belüli időtávra lekötött betétek kamata évi 0,5-1 százalék környékén mozog, és a még több feltételhez – összeg, új forrás – kötött konstrukcióknál is ritka az évi két százalékosnál több kamatot ígérő banki ajánlat. A néhány tízmilliárdnyi, az alacsony kamatok miatt kieső kamatbevétel viszont vélhetően kevéssé aggasztja a döntéshozókat. Az alacsony kamat- és hozamszint ugyanis közvetve nagyságrendekkel több kiadástól kíméli meg az államot, mint amekkora bevételkiesést okoz, hiszen az adósságfinanszírozás jóval olcsóbbá válik.