Felminősítést vár a gazdasági tárca

Még utoljára megizzasztotta a magyar kormányzati tisztségviselőket az Európai Bizottság. Tavaly novemberben jártak képviselőik Magyarországon, hogy még utoljára megvizsgálják, a 2008-as IMF-megállapodással egyszerre indított uniós hitelprogram céljai megvalósultak-e. Az utókövetéséhez kapcsolódó ellenőrző látogatásoknak ezzel vége, Varga Mihály nemzetgazdasági tárcája fellélegezhet - náluk lezárták a proramot.

Az MNB-nél azonban még adódhatnak problémák, hiszen a bizottsági elemzésből látszik, hogy a hazai tisztviselők és a brüsszeli szekértők több ponton nem értenek egyet. A legfontosabb kérdésnek a „rossz bank”, vagyis a MARK Zrt. magyarországi felállításának folyamata látszik, miután szokatlan módon a jegybank mellett működhet az intézmény.

A rossz bank – amely elsősorban projekthiteleket venne át a bankoktól – jegybak alatti felállítása jogi problémákat vethet fel Brüsszel szerint, és potenciális kockázatot jelent a költségvetésre nézve és a központi bank hitelessége szempontjából is. A MARK Zrt. felállítása már előrehaladott állapotban van. A bizottság kiemeli, hogy az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat az MNB-vel azért, hogy az intézmény felállítása ne ütközzön az uniós alapszerződésébe.

Már korábban is felvetődött, mivel az intézmény nagyon illikvid és értékvesztett eszközöket venne át a bankoktól, így a tiltott állami támogatás gyanúja merül fel. A bizottság most sem felejti el kiemelni, hogy a magyar bankok helyzete elég nehéz volt az elmúlt években gyenge gazdasági aktivitás és a rossz hitelek növekedése miatt, ráadásul az EU legnagyobb bankadója sújtja őket.

Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaság kérdésére közölte, hogy korábban a hitelminősítők kifogásolták a szektorális különadók magas összegét. A kormány azonban a bankadó mértékének jelentős csökkentést jelentette be 2016-tól, ami kedvező döntést alapozhat meg a hitelminősítők részéről – fejtette ki a büdzsé online tájékoztatóján. A három nagy hitelminősítő jelenleg a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriában tartja az országot.
A hitelminősítők az alacsony növekedést is problémának tartották.

A potenciális növekedés 2010 és 2012 között nulla százalék körül lehetett, és 2013-ban kezdett növekedni. Tavaly 1,3 százalékon alakulhatott, és 2016-ig is csak 2 százalékig emelkedik. Ezt a termelékenység alacsony szintjével és a pénzügyi közvetítőrendszer problémáival magyarázzák. A visegrádi országokban csak a csehek növekedése hasonlóan alacsony, a lengyel és a román potenciális bővülés több mint 1 százalékponttal magasabb.

A bizottság ugyan lassan csökkenő adósságpályát vetít előre, ezzel együtt is szerintük további intézkedéseket kell tenni, hogy Magyarország megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Ez részben magyarázhatja azt, hogy a kormány tagjai az elmúlt hónapban többször is hangsúlyozták, hogy nulla százalékra szeretnék levinni a költségvetési hiányt 2018-2020-ig.

A bizottság őszi előrejelzésében már azt írta, hogy az 1,7 százalékos strukturális deficitcéltól idén és jövőre is eltérés lehet, vagyis sokkal nagyobb lehet annál. Adorján kérdésünkre azt mondta, a strukturális költségvetési egyenleg számításának nincs konszenzusosan elfogadott módszertana. „Az elmúlt években is tapasztalható volt, hogy ebben a kérdésben eltérő eredményre vezetett az Európai Bizottság, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium modellszámítása. A magyar álláspont szerint az idei évben teljesíthető az 1,7 százalékos középtávú cél a költségvetési hiánycél elérése révén”.

NGM: elérhető a hiánycél

Jó hír, hogy nem csak a kormány, hanem a bizottság is arra gondolja, hogy a költségvetés kedvezően alakult. Az idei, 2,4 százalékos hiánycél elérését azonban kockázatosnak látják, mert a bevételi oldalon több tétel bizonytalan. Az NGM nem lát kockázatot a hiánycél teljesítése kapcsán. Az pedig szerinte természetes, hogy egyes tételek felül, mások alulteljesülnek. Az év első hónapja jól alakult, mindössze 54 milliárd forint volt a hiány, ami az éves előirányzat 6 százaléka. Ez pozitív jel, de ebből még nem vonhatunk le következtetéseket az éves hiány kapcsán.