Lassuló növekedést vár Magyarországtól az Európai Bizottság

A bizottság emlékeztet: a 2014-es, kiemelkedően magas növekedést elsősorban olyan egyszeri tényezők hajtották, mint a növekedési hitelprogram, ám már az év második felében látszottak a lassulás jelei. A beruházási aktivitás lassulása miatt az idei 2,4 százalékos bővülés jövőre 1,9 százalékra csökkenhet. Ezt az is magyarázza, hogy 2015-tel ellentétben jövőre már kifutnak a 2007-2013-as uniós költségvetési periódus kifizetései. Pozitív hatása lehet ugyanakkor annak, hogy a csökkenő exportkereslet 2016-ban újra növekedésnek indulhat.

A bizottság a munkanélküliség további csökkenését vetíti előre, vagyis 7 százalék alatti szintet jósol a prognózis, hozzátéve, ezt a közfoglalkoztatás növelése magyarázza, nem a magánszektor bővülése. Utóbbi esetében a vártnál alacsonyabb infláció foghatja vissza a növekedést, illetve a bérek növekedését. 2015-re egyébként 0,8 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre 2,8 százalékot jósolnak.

A közfinanszírozás egyensúlya enyhén javulhat, a deficit idén és jövőre is a 3 százalékos határérték alatt maradhat, 2,7, illetve – további reformok nélkül – 2,5 százalékon. A legnagyobb kockázatot a közfinanszírozás esetében a bizottság szerint az önkormányzatok jelentik. Az államadósságot 77,2 százalékra teszik, a csökkentés fő akadálya a bizottság szerint az uniós források előfinanszírozása és a gyenge forintárfolyam. Az adósság csökkenést 2016-ban gyorsulhat fel Brüsszel szerint, az év végére a GDP 76,1 százalékára teszik.

Ami az EU egészét illeti, fennállnak a kockázatok, ám az európai gazdaság kilátásai javulnak - közölte az Európai Bizottság. A testület kiemeli: 2007 óta most először fordul elő, hogy minden uniós gazdaság bővülhet.

A növekedést leginkább a gyenge beruházási környezet és a magas munkanélküliség hátráltatja, pozitívan hat rá ugyanakkor az alacsony olajár, illetve a gyengülő euróárfolyam.